A legtöbben háztartási gépeket vagy szórakoztató elektronikai készülékeket vásároltak karácsonyra. Az ünnepek után gyakori a hosszú sor a vevőszolgálati pultoknál, ha például egyes gépek nem működnek, ám a szakértő figyelmeztet: a kereskedő nem minden esetben köteles visszavenni a korábban vásárolt terméket.

„Bolti vásárlás esetén, hogyha csak nem tetszik a termék, nem jó a mérete, kettőt kaptunk belőle, nem köteles a kereskedő kicserélni, de nagyon sok üzletben láthatjuk kiírva is, vagy akár a blokkon rögzítve, hogy 15 vagy 30 napon belül vissza lehet vinni az új állapotban lévő termékeket, de nem a vételárat kapjuk vissza, hanem kvázi levásárolhatjuk a terméket” – mondta Kispál Edit,
a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője.

A bolti vásárlás esetén csak a vásárláskor kapott blokkal lehet visszavételt kérni. Az pedig, hogy meddig lehet visszavinni a termékeket, nagyrészt az üzlettől függ. Sokan azonban online vásárolt termékeiket is szeretnék visszacserélni. Ebben az esetben 14 naptári napos határidejük van a vásárlóknak.

„Értesíteni kell erről az eladót, és vissza lehet küldeni. Nagyon fontos információ az is, hogy amikor visszaküldjük a terméket, akkor nem csak a vételár, hanem a szállítási költség, tehát a fuvardíj is visszajár a vevőnek, minden pontosan, amit ő a vásárláskor megfizetett” – árulta el híradónknak Neubauer Katalin, Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője azonban az index.hu kérdésére azt is megjegyezte, hogy a webshopok térhódítására válaszul a hagyományos bolti kereskedelemben is egyre inkább vállalják ezt, sok helyen a pénztárnál is ki van írva vagy a nyugtán szerepel, hogy hány napig vihető vissza a termék, amelynek teljesen újszerű állapotban kell lennie, semmilyen módosítás nem hajtható végre rajta, például nem lehet kivágni a cetlit a pulóverből.

Ez kizárólag a kereskedőn múlik, mégpedig, hogy tett-e bármilyen vállalást előzetesen, illetve, hogy vevőmegtartásból vagy bármilyen más indokból hajlandó-e kicserélni a terméket. Érdemes tudni, hogy ilyen esetekben nem térítik vissza a vételárat, amely általában levásárolható, vagyis másra cserélhető.

Vissza kell juttatni a terméket a kereskedőhöz, akinek a teljes összeget vissza kell téríteni, amit kifizettünk (ez tartalmazza a hozzánk történő szállítási díjat is), és csak a visszaküldés költsége terheli a fogyasztót – fejtette ki.

Az indoklás nélküli elállásnál a jogszabály felsorol elég sok termékkört, amely során ezzel a joggal nem lehet élni:

• a leggyakoribb ilyen, ha egy termék kifejezetten megrendelésre készül, például egyedi nyomat egy pólóra, bögrére saját fotó kérése, de ilyen lehet egy egyedi kérésre gyártott konyhabútor is,
• olyan áruk is ide sorolhatók, amelyek kibontásával higiéniai okok léphetnek fel,
• lezárt csomagolású termékek, pl. DVD, szoftver, videójáték.

Nem mindenre él a háromnapos szabály

Tévhit, hogy bolti vásárlás esetén bármit három napon belül vissza lehet vinni, mivel ez a gyakorlat már mintegy harminc éve nem él. Ezt minden bizonnyal keverik a három munkanapos szabállyal, azonban ez a kötelező jótállásos termékekre, tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, viszont ebben az esetben valamilyen hibája kell lennie a terméknek. A bejelentést követően a kereskedő nem mondhatja azt, hogy tudná javítani a terméket, hanem ki kell cserélnie azt.

Kispál Edit szerint fontos tudni, hogy ez a háromnapos kötelezettség a vásárlástól számítódik. Javasolja mindenkinek, hogy a műszaki cikkek beszerzése esetén bontsa ki, próbálja ki a terméket, még akkor is, ha ajándéknak szánja. Így nemcsak attól a kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat, hogy az ajándékunk sérült, hanem a kereskedővel is gördülékenyebb lesz az ügyintézés.

Hibás, sérült termékek

Ha később derül ki, hogy kifogásolható állapotban van vagy használhatatlan a termék, akkor is élhetünk a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogainkkal, csak akkor az automatikus cserével nem számolhatunk. A készüléket a kereskedő elképzelhetően javításra veszi át. Garanciális ügy esetén első körben nem kaphatjuk vissza a vételárat, csak akkor lehet visszatérítésről vagy árleszállításról beszélni, ha a javítás nem jár sikerrel. Utóbbi esetben a visszaküldés díja sem a vásárlót terheli, mivel ez hibás teljesítéssel felmerülő költségnek minősül, amelyet a kereskedőnek kell állnia – mutatott rá a szóvivő.

Ebben az esetben a fogyasztót nem lehet arra kötelezni, hogy a visszatérítendő összeget levásárolja. Ha a panasz kezelése közben emelkedik a termék ára, akkor azért időközben nem kérhetnek többet a vásárlóktól, de a fogyasztó se kérhet vissza pénzt, ha időközben olcsóbbá válik a termék. Ha nem tudnak a cseréről gondoskodni, akkor az eredeti vételárat kell visszakapniuk a vásárlóknak.

Nyugta nélkül nincs mit tenni

A garanciális ügyintézéshez elengedhetetlen a fogyasztói szerződés létrejöttét igazoló nyugta vagy számla. Valamelyest megöli az ünnep hangulatát, de a szóvivő javasolja, hogy a vásárló minden esetben őrizze meg a nyugtát, mivel anélkül nem bizonyítható a termék vásárlása egy esetleges reklamálás esetén.

Online vásárláskor érdemes megtartani az eredeti csomagolást, amely jelentősen megkönnyíti a dolgunkat, ha vissza kell küldenünk a terméket.

A panasszal ahhoz a kereskedőhöz kell fordulni, akitől a vásárlás történt. Célszerű, ha a vásárló magával viszi a hibás árut. Karácsony előtt sokan vásárolnak piacon, vásárokban vagy akár az áruházláncokban kitelepült árusoktól, tőlük is el kell venni a nyugtát, amely tartalmazza a cég nevét, székhelyét, ahová panasszal fordulhatunk levélben és a termék eljuttatásával.

A méretükből tömegközlekedésen nem szállítható vagy beépített termékeket nem kell visszavinni a kereskedőhöz, azokat a helyszínen kell a javítószolgálatnak megjavítani, vagy ha nem tudja, akkor cserélni. A hibáról a kereskedőnek jegyzőkönyvet kell felvennie, amiből egy példányt a bejelentőnek is át kell adni. A kereskedő nem minden esetben dönt azonnal arról, hogy hibás-e az adott termék, pár napra szükségük van szakvélemény beszerzésére a hiba feltárásához. Tehát, hogy anyag vagy gyártási probléma áll a háttérben vagy a termék nem rendeltetésszerű használatából adódik-e a panasz.

A kereskedőnek szintén jogszabály szerint törekednie kell arra, hogy a termék kijavítása vagy kicserélése 15 napon belül megtörténjen. A kötelező jótállásos termékeknél – a tartós fogyasztási, műszaki cikkeknél – pedig úgy rendelkezik, hogy ha 30 napon belül nem sikerül orvosolni a problémát, akkor át kell térni a következő lépésre, ugyanakkor itt is akadnak kivételek, például az autó meghibásodása. Amennyiben a határidőkig nem születik érdemi eredmény vagy a kereskedő elutasítja a reklamációt, akkor egyedi jogvitával a békéltető testülethez lehet fordulni, és eljárást indítani. Ha pedig fel se vették a panaszt, nem készült jegyzőkönyv, a vásárlók könyvébe írt panaszra sem érkezik válasz, akkor érdemes a fogyasztóvédelmi hatóságot keresni.

A karácsonyi ajándékozást követően újabb roham indul a boltokba: vannak, akik ajándékot váltanának vissza, de sokan vannak abban a hitben, hogy az ünnepet követően már akciósan szerezhetik be a kívánt termékeket, így kivárnak. Magyarországon az árleszállításra szigorú szabályok vonatkoznak, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, a megszegésük esetén komoly szankcióra lehet számítani: akkor nevezhető valami akciónak, ha az azt megelőző 30 napban ismert értékénél alacsonyabb árat jelöl meg az értékesítő.

Attól, hogy még villog a fejünkben az akciós lámpa, nem biztos, hogy azonnal meg kell venni. Érdemes ár-összehasonlító oldalakon ellenőrizni, hogy valóban kedvezményes árral van-e dolgunk.

Az akciós termékekre ugyanúgy vonatkoznak a jótállási, szavatossági szabályok. Ezalól egyetlen kivétel van: ha kifejezett hiba miatt akciózzák a terméket, akkor amiatt a későbbiekben nem reklamálhat a vásárló.