„Egy osztrák cég hazai leányvállalatának HR-es kollégája kapott a kinti részlegtől a céges iPhone-jára iMessage-üzenetet októberben” – mesélte az Indexnek Szita Dávid, a Kontron Hungary Kft. mobility rendszermérnöke. Sok minden stimmelt, azonban a hangvétel gyanúsan barátinak tűnt az addig kimért osztrák kolléga részéről. Ezért a kollégája, mielőtt a kért adatokat továbbította volna, inkább felhívta kinti főnökét, aki természetesen semmit nem értett az egészből.
Így derült ki, hogy bizalmas pénzügyi adatokhoz próbálnak csalók hozzáférni. Szintén a napokban a hazai energiaszektorban történt, hogy az egyik felső vezető azonnali kifizetést kért az általa (nevében) átküldött (hamis) számlaértesítőre. Lassan már nincs olyan mobiltulajdonos, aki ne kapott volna valamelyik nagy banktól csaló SMS-t bankkártyaadatainak megadására.
Ugyanakkor talán a leggyakoribb manapság a csomagküldések népszerűségét kihasználó átverés. Szintén mobilra érkezik a teljesen hivatalosnak tűnő adathalász SMS, amely a vám, illetve csomagkezelés díjának befizetése céljából személyes és banki adatok ellopására tesz kísérletet.
Óriási károkat okoznak a csalók
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a második negyedévben is jelentős károkat okoztak a bankkártyás, illetve az elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódó visszaélések Magyarországon. Április és június között összesen mintegy 9 milliárd forintos kárt okoztak a csalók, ami 22,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Kisebb ütemben ugyan, de emelkedett a sikeres visszaélések száma is: a második negyedévben összesen 56,4 ezer esetet regisztrált a jegybank, ami 12,4 százalékkal több az egy évvel korábbi, bő 50 ezernél. Az első negyedévhez mérten ugyanakkor sokat javult a helyzet, hiszen akkor még több mint 16 milliárd forintos kárt okoztak a visszaélések – ezt pedig már a CIB Bank összegezte.
Az MNB adatai szerint az elektronikus pénzforgalomban elkövetett sikeres visszaélések száma meghaladta a 4500-at a második negyedévben, az okozott kár értéke pedig hatmilliárd forint közelében alakult: előbbi 4,7 százalékos csökkenést, utóbbi viszont 14,6 százalékos emelkedést tükröz 2023 második negyedévéhez viszonyítva. Eközben
A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓKNAK HOZZÁVETŐLEG 5900 CSALÁSI KÍSÉRLETET SIKERÜLT MEGAKADÁLYOZNIUK, AMELYEK ÖSSZESÍTETT ÉRTÉKE MEGHALADTA A 4,6 MILLIÁRD FORINTOT.
A bankkártyás visszaélések száma 14,6 százalékkal 52 ezer közelébe emelkedett egy év alatt, az általuk okozott kár pedig 43,3 százalékkal 2,8 milliárd forint közelébe nőtt. Mindezek nyomán az összes sikeres visszaélés száma 12,4 százalékkal 56,4 ezer közelébe nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a kimutatott kárérték pedig 7,1-ről 8,7 milliárd forintra emelkedett.
A digitális banki csatornák biztonságosabbá tétele az egyik legnagyobb feladat most az egész pénzügyi világban. Magyarországon is folyamatosan jönnek a változások. Augusztustól egyszerűbbé vált például a csalásra használt bankszámlák zárolása. Az eljárás folyamata azzal veszi kezdetét, hogy a csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a már továbbított pénzösszegek felfüggesztése érdekében – értesíti az ügyfél bankszámláját vezető szolgáltatót.
Végezetül érdemes kiemelni, szeptembertől a pénzintézeteknek az MNB ajánlása alapján átutalási limitet is bevezettek az internetbankban, a mobilbankban és a bankkártyáknál. Sőt az újonnan aktivált, készpénzt helyettesítő fizetési szolgáltatásoknál 24 órán át még szigorúbb korlátozásokat is be kellett vezetniük a bankoknak.
