Képünk illusztráció
Jövőre alaposan megváltozhat a kötelező biztosítások díjkínálata – a Magyar Nemzeti Bank ugyanis elvárja a biztosítóktól, hogy a kgfb-díjaikat a korábbi kárstatisztikák adatainak felhasználásával alakítsák ki. Eltüntetnék a károkozói pótdíjat is. Változás jöhet a kötelező biztosítások hazai piacán – írja a Kárrendezés.eu.
várhatóan JÖVŐ NYÁRTÓL EGYETLEN TÁRSASÁG SEM JELENHET MEG INDOKOLATLANUL MAGAS DÍJAKKAL például csak azért, hogy a kamionokat, turistabuszokat vagy egyes korosztályokat elriassza magától.
A biztosítók felügyeletét ellátó nemzeti bank azt várja el a cégektől, hogy KGFB-DÍJAIKAT A RENDELKEZÉSÜKRE ÁLLÓ KÁRSTATISZTIKÁK ALAPJÁN HATÁROZZÁK MEG A JÖVŐBEN. Ennek a szemléletnek januártól meg kell jelennie a díjhirdetésben, JÚLIUSTÓL PEDIG ELLENŐRZIK IS MAJD, HOGY A DÍJAK ALAKÍTÁSÁBAN MENNYIRE VESZIK FIGYELEMBE EZEKET AZ ADATOKAT.
Tavaly év végén jelent meg egy jegybanki rendelet, mely hozzáférést adott minden biztosítónak a központi kárstatisztikai adatbázishoz. A biztosítóknak ennek az adatbázisnak az alapján kellene a díjakat meghatározniuk. HA EZ A RENDSZER MÁR MA IS MŰKÖDNE, AKKOR NEM LENNÉNEK JELENTŐS KÜLÖNBSÉGEK A BIZTOSÍTÓK DÍJAJÁNLATAI KÖZÖTT.
A statisztikai adatok kötelező alkalmazása közelíteni fogja egymáshoz a biztosítók ajánlati összegeit. El kell tűnniük azoknak a kiugró ajánlatoknak, melyeknek a célja csak egyes járműtípusok vagy vállalkozói csoportok elriasztása volt.
A másik, jelentősen torzító hatású díjmódosító elem a kgfb károkozói pótdíj. Az ilyet alkalmazó biztosító ezzel valójában átírja a bonus-malus rendszer jogszabályba foglalt szabályait. A károkozói szorzó ugyanis azt jelenti, hogy ha a jármű kárt okoz, akkor a következő évben a bónuszbesorolásától függetlenül a korábbi kötelező biztosítási díjának kétszeresét vagy háromszorosát kell fizetnie. AZ MNB ELVÁRÁSAI SZERINT AZ ILYEN JELLEGŰ PÓTDÍJAKAT SEM LEHET ALKALMAZNI A JÖVŐBEN.
Nagyon valószínű, hogy az említett torzító hatások nem fognak egyik napról a másikra eltűnni a biztosítók kgfb-díjhirdetéséből. Arra azonban számíthatunk, hogy lépésről lépésre csökkennek majd a különbségek, és talán jobban összehasonlíthatók lesznek a jövőben a kötelező biztosítások díjai.
Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH). A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére.
Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.
Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM-rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.
(MTI)
