A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet nagy része a hatályos rendelet pontosítását és az uniós támogatási keretekhez igazítását célozza, ugyanakkor több olyan módosítás is szerepel benne, amely alapvetően befolyásolhatja, milyen beruházások számíthatnak adókedvezményre.
Társadalmi egyeztetésre küldte a Nemzetgazdasági Minisztérium a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendelet módosítását. Ebben az egyik legfontosabb módosítás, hogy a tervezet kifejezetten kizárja az energiatermelést és energiaszolgáltatást szolgáló eszközöket az elszámolható költségek köréből.
A jelenlegi szabályok nem tartalmaznak ilyen tételt, így ez új, korlátozó elem: a TEÁOR rendszer 35-ös ágazatába tartozó tevékenységekhez kapcsolódó eszközök bekerülési értéke nem számolható el. Ez a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás tevékenységeket jelöli, amely magában foglalja az energiatermelést, -elosztást és -szállítást, beleértve a gáz-, gőz- és légkondicionáló rendszerek működtetését, valamint ezek kereskedelmét is, mint például a gázkereskedelem
A kormány ezzel párhuzamosan az adókedvezmény igénybevételét is megtiltaná ezekre a beruházásokra, még abban az esetben is, ha az adózó csak saját energiaellátását teremtené meg.
Ez a szigorítás gyakorlatilag teljesen kizárja az energiaipart a fejlesztési adókedvezmény köréből.
Korábban a tiltás csak bizonyos energetikai projekteknél jelent meg.
Új kizáró ok, hogy lakóházak és lakások piaci értékesítésre vagy bérbeadásra szánt beruházásaira sem lehet majd adókedvezményt igényelni.
Ezt a jelenleg hatályos rendelet nem tiltja ilyen egyértelműen, így ez a szabály a fejlesztési adókedvezmények területén egy korábban nyitott kiskaput zár be, különösen az ingatlanfejlesztő vállalkozások esetében. A rendelettervezet azt is előírja, hogy az adózónak nyilatkoznia kell: nála egyik kizáró ok sem áll fenn. Ilyen nyilatkozati kötelezettség jelenleg nincs, így az adminisztráció tovább bővül.
A változtatások érintik az előzetes kötelezettségeket is: mostantól új bejelentésnek minősül, ha a beruházás tárgya vagy a helyszín települése megváltozik. Jelenleg a jogszabály nem tekinti automatikusan új bejelentésnek ezeket a módosításokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beruházást érintő jelentősebb változtatások esetén az adózónak új eljárást kell indítania, ami meghosszabbítja az engedélyezési folyamatot.
Teljesen újraszabályozzák a társaságiadó-bevallásban szerepeltetendő adatokat is: a jelenlegi szabályok több ponton elavultak vagy hiányosak, de az új előírások jóval részletesebbek lesznek.
A tervezet szerint a vállalkozásoknak beruházásonként kell megadniuk többek között
- az igénybe vett adókedvezmények jelenértékét,
- az összes igénybevételt,
- a támogatáshalmozódásnál számító állami támogatások adatait,
- továbbá az üzembe helyezés időpontját és a ténylegesen felmerült költségeket.
Bizonyos beruházástípusoknál — például foglalkoztatási feltételhez kötött támogatásoknál — külön kimutatást kell készíteni az átlagos létszámról, illetve személyi jellegű ráfordításokról. A korábbi rendelet is előírt adatközlést, de messze nem ilyen széles körben: a módosítás a vállalkozások adminisztrációját jelentősen növeli.
Új kötelezettség, hogy ha a beruházás az engedélyezett kezdőnapot követő két éven belül nem indul el, az adózónak erről külön nyilatkoznia kell.
Ilyen szabály ennyire deklaráltan eddig nem szerepelt a szabályozásban, így a beruházások csúszása mostantól formális következménnyel jár.
A legnagyobb terjedelmű változtatás a tiszta technológiák gyártási kapacitásait támogató adókedvezmények külön szabályrendszerének bevezetése.
Ez a kategória a hatályos rendeletben még nem szerepel: az új fejezet kifejezetten az uniós tisztaipari támogatási keretrendszerhez kapcsolódik. A beruházásoknál a jelenleginél szélesebb körben számolhatók el tárgyi eszközök és bizonyos immateriális javak, ugyanakkor ezekre szigorú feltételek vonatkoznak — például csak akkor támogathatók, ha értékcsökkenést elszámolhatók, független féltől piaci áron kerültek beszerzésre, és a beruházás helyszínén használják őket meghatározott ideig.
A támogatási intenzitás kis- és középvállalkozások esetében automatikusan megemelkedik: a kisvállalkozások 20, a középvállalkozások 10 százalékponttal magasabb támogatást kaphatnak, mint amit a főszabály megenged.
Ez a hatályos rendszerben nincs így, ott a vállalkozás mérete csak bizonyos beruházástípusoknál befolyásolja a plafont, itt viszont önálló, automatikus növekmény jelenik meg.
A tervezet különös hangsúlyt helyez arra, hogy az adózónak igazolnia kell: a beruházást az adókedvezmény hiányában nem az EU területén valósítaná meg.
Ez lényegében a globális versenyhelyzet bizonyítását jelenti, amelyet a jelenlegi szabályozás nem követel meg. Ha a beruházás nem támogatott régióban valósulna meg, a cégnek azt is be kell mutatnia, hogy ugyanilyen hatékonyan nem tudná máshol kivitelezni. Ezzel a kormány az EU tisztaipari szabályaihoz igazítja a támogatási döntések kontrollját.
Szintén új előírás, hogy ha a beruházás korábban már részesült az EU tisztaipari támogatási keretéből, akkor annak cseréjére nem vehető igénybe adókedvezmény.
Lényegében ez a korlátozás megakadályozza a támogatások halmozását, és a hatályos rendeletben nem szerepel. Ezt az uniós szabályozások kifejezetten kerülni próbálják.
A tiszta technológiás fejlesztések esetében a cégeknek a beruházás kezdete előtt új, részletes adatszolgáltatási kötelezettségük lesz: a tervek szerint elektronikusan kell nyilatkozniuk többek között a teljes beruházási költségről, a támogatás szükségességéről, a kontrafaktuális — EU-n kívüli — alternatíváról, és a kohézióellenes hatások vizsgálatáról. Ez a jelenlegi rendszerhez képest teljesen új, uniós elvárásokat tükröző struktúra.
A tervezet módosítja a rendelet mellékleteit is, amelyek tartalmazzák, milyen adatokat kell bejelentéskor vagy kérelemben megadni. A mostani mellékletek sokkal részletesebbek az eddigieknél: telephelyenként kell feltüntetni a költségelemeket, jelenértéken és folyóáron is, valamint a korábbi, ugyanazon vármegyében megkezdett beruházások bemutatása is kötelező lesz.
Több technikai pontosítás is történik: változnak egyes definíciók, hatályukat vesztik az átmeneti fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó passzusok, és módosulnak a rendeletben található kereszthivatkozások. Ezek a változtatások főként a tavaly év végén elfogadott társaságiadó-törvényi reformhoz és az uniós támogatási szabályokhoz igazítják a hazai rendeletet.
Fontos dátum, hogy a részletes adatszolgáltatásra vonatkozó új előírásokat — bár a rendelet 2026-ban lép hatályba — már a 2025-ös társaságiadó-bevallásban alkalmazni kell majd, ha a vállalkozás 2017 után nyújtott be fejlesztési adókedvezményre bejelentést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nagyvállalatoknak és a rendszeres beruházóknak már jövőre jóval részletesebb adatgyűjtésre kell felkészülniük.
A kormány hatásvizsgálati lapja szerint az intézkedések semmilyen költségvetési vonzattal nem járnak, azonban a szigorúbb adókedvezmény-feltételek miatt vélhetően a büdzsé bevételei inkább növekednek majd.
A módosítások nagy része 2026. január 1-jén lép hatályba, de a legkritikusabb pontok — köztük a kizárások és a bejelentési szabályok módosítása — már a kihirdetést követő 31. napon életbe lépnek. A társadalmi egyeztetés december 16-ig tart.
