10 tó száradt ki a nyáron itthon – egyre durvább a szárazság. A Balaton és a nagyobb folyók vízszintje is erősen csökken a hőség miatt, a holtágakat kiszáradás fenyegeti. Az Alföldön a legrosszabb a helyzet, a hétvégén újabb melegrekordok dőlhetnek meg. Bár a jövő héten hidegfront jön, az is 30 fokos hőséget jelent.
Egy csepp víz sem maradt a mórahalmi bivalyrezervátum Nagyszéksós tavában. A föld szó szerint porzik a területen, annyira száraz a meder. A szakemberek szerint Magyarországon most az Alföldet sújtja a legjobban az aszály. Itt az eddigi hőmérséklet-rekordok is megdőlhetnek a hétvégén. Az eddigi melegrekordot 2007 óta Kiskunhalas tartja 41.9 fokkal.
Egy csepp víz sem maradt a mórahalmi bivalyrezervátum Nagyszéksós tavában. A föld szó szerint porzik a területen, annyira száraz a meder. A szakemberek szerint Magyarországon most az Alföldet sújtja a legjobban az aszály. Itt az eddigi hőmérséklet-rekordok is megdőlhetnek a hétvégén. Az eddigi melegrekordot 2007 óta Kiskunhalas tartja 41.9 fokkal.
A Dunán is nagy a baj. Egyre kevesebb a folyóban a víz. A holtágakat már a kiszáradás veszélye fenyegeti, ami ökológiai katasztrófához is vezethet.
„Parti sávban is látszik, hogy körülbelül egy méter hiányzik az egy méter vízálláshoz, de a holtágakban igen nagy a probléma, mert egyáltalán nincs vízátfolyás és vízfrissülés, tehát ezáltal az élőhely, kagylók, halak, egyebek ugye a Cigány-zátonynál is pusztulnak már” – magyarázta Burai Béla hajóskapitány.
A Balatonon sem jobb a helyzet. Naponta egy-két centiméterrel csökken a víz szintje a magyar tengeren a hőség miatti intenzív párolgás miatt. Ez a hajósok életét is megnehezíti, hiszen egyre kevesebb a hajózható szakasz a sekélyebb déli parton.
„Vannak olyan kikötők, aminek a kijárata, vagy bizonyos részei az eliszaposodástól már esetleg hajózhatatlanok, a mélyebb merülési hajóknak már problémás” – emelte ki Erdélyi Béla társadalmi aktivista a Spartacus Egyesülettől.
A Szécsény melletti horgásztó vízszintje a kánikula óta egy méterrel lett kisebb. Jelenleg ott lehet sétáltatni a helyiek a kutyákat, ahol korábban még víz borította a medret.
„Vészhelyzetben van hat darab vízforgatónk, amit vészhelyzet esetén azonnal tudunk telepíteni a víznek a felületére, és máris megoldódott az oxigén szintnek a forgatása, a mélyebb víz és a sekélyebb víz közötti forgatás” – közölte az ATV híradójával Tóth István halőr.
Magyarországon kell tartani az országon átfolyó vizet és a csapadékvizet, ezzel és az öntözőhálózat kialakításával.
Illetve a tavak kotrásával csökkenthetőek lennének az aszály okozta károk – mondta Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke számolt be a Pecaverzum.
„Kötél a torkán” a halászatnak a jelenlegi vízhiány, tekintettel arra, hogy mintegy 30 százalékuk már víz nélkül maradt – mondta Lévai Ferenc InfoRádiónak.
A Mahal elnöke hozzátette: a halastavak és a természetes vizek kiszáradóban, a vízellátási rendszerek ellehetetlenülőben vannak, ezért nagyon fontos lenne, hogy a létező leggyorsabban gondoskodjunk arról, hogy az országon átfolyó hatalmas víztömeg egy részét itt tartsuk, aminek egyetlen módját a tározásban látja.
Lévai Ferenc megjegyezte, állampolgárként és halászként, vízen lévő emberként mondja, hogy a helyzet rendezése nem várathat tovább.
Rámutatott, a 6-7 köbkilométernyi csapadékkal együtt nagyjából 130 köbkilométernyi víz hagyja el az országot, miközben szomjazunk, és pusztulnak a földjeink.
Ezért szerinte azonnal rendbe kellene tenni az öntözőhálózatokat, valamint vízvisszatartóvá tenni a belvízelvezető hálózatokat, amikből most 5 perc alatt elfolyik a beléjük kerülő víz. Kardinális kérdésnek tartja a föliszaposodott vízügyi tározók és a 40-100 éves halastavak minél előbbi kikotrását, rendbetételét.
„Ki kellene kotornunk körülbelül 100 millió köbméternyi iszapot, és akkor lenne helye 100 millió köbméter víznek” – fogalmazott Lévai Ferenc.
A Mahal elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a halastavakon kívül ma érdemben senki sem tud vizet visszatartani, ami talán fontosabb is annál, hogy halat termelnek. Hiszen a halastavak vizet biztosítanak a gyökérzóna számára, párolgásuk lecsapja a levegőben lévő port, a hajnali órákban pedig harmattal enyhítik az aszályt – magyarázta.
Állandó probléma
A klímaváltozás már ott tart, hogy napjainkban a tölgyeknek is alkalmazkodniuk kell hozzá. Az állatok viselkedése sok esetben megváltozik a klímaváltozás miatt, ami azért is aggasztó hírt, mert nem csak ezért van szükségük védelemre. Például nem akárhogyan védenék idehaza bizonyos madarakat. A klímaváltozás bizony a jegesmedvéknél is katasztrófához vezethet, ezt bizonyítja egy napokban publikált videó. A klímaváltozás kapcsán van néhány ország, akik igencsak felelősnek mondhatók. Nem csak az állatok, hanem a patakok is küzdenek a klímaváltozással.
(Pecaverzum/ATV)
