A rendkívül rövid idő alatt megszavazott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény (a béremeléssel és a hálapénz büntethetőségével párhuzamosan) nagyon komoly változásokat indukálhat az egészségügyben, mind az állami-, mind pedig a magánszektorban. Bár még nagyon fontos részletszabályok hiányoznak a várható folyamatok pontos megítéléséhez, arra kértük a legnagyobb hazai magánszolgáltatók vezetőit, mondjanak véleményt az új lépésekről. Többen is előrevetítették, hogy a másodállás engedélyhez történő kötése az állam szempontjából még visszafelé is elsülhet (ettől tart a Magyar Orvosi Kamara is legújabb állásfoglalásában), ugyanis bizonyos szakmák eltűnhetnek az állami rendelésekből, de közben a magánellátóknak is nehéz lesz megtartani az állami ellátásban komplex beavatkozásokat ellátó szakembereket. Nem kizárt, hogy a magánszektorban is beindul egy béremelés, amely lecsapódik a vizsgálati díjakban is.
Alapvetően befolyásolja az egészségügyi rendszerben érdekelt szereplők magatartását a kedden elfogadott törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról. Sok részletszabály ugyan még nem ismert (ezeket a későbbi rendeletekből ismerhetjük meg, például, hogy ki és mi alapján dönt majd a másodállások engedélyezéséről), azonban a törvénybe iktatott több „ösztönző” is abba az irányba mutat, hogy a kormány egy új egyensúlyi állapot felé tereli az egészségügyet. A legfontosabb ilyen új összeférhetetlenségi szabály, amely a magánegészségügyi szolgáltatókat érinti közvetlenül a másodállás engedélyhez kötése, ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak erről a legnagyobb magyarországi privát cégek tulajdonosai, vezetői. Néhány összefoglaló gondolat:
- Bizonyos szakmákban elindulhat az orvosi fizetések emelése a magánszektorban, hiszen az új állami bértáblák új versenyhelyzetet teremtenek, a magánszolgáltatóknak itt tartani kell a lépést.
- A magasabb magánszolgáltatói orvosfizetéseket magasabb szolgáltatási díjból fogják fedezni többnyire a privátcégek, vagyis a betegek drágulásra számíthatnak.
- A rendelet hiányában megalapozottan még nem tudnak dönteni az érintettek, sokan azonban felháborodtak a korlátozó rendelkezéseken és ezek a lépések a béremeléssel kapcsolatos pozitív hangulatot aláássák.
- Lehetnek olyanok, akiket már most elijeszt az állami rendszertől a más intézménybe történő kirendelés lehetősége.
- Egyesek azt vetítik előre, hogy sok orvos dönthet úgy, hogy elhagyja végleg az állami egészségügyet, vagyis a korlátozás akár visszafelé is elsülhet.
- A magánszektor viszont sok operáló kollégát veszíthet el, ha csak és kizárólag az állami szektorban dolgozhatnak ezek a szakemberek. Szélsőséges esetben megszűnhetnek bizonyos szakmák a magánellátásban.
- A törvény ellátási problémákat is okozhat tekintettel arra, hogy több orvos a magánszolgáltatást választhatja, másrészt az állami intézményekben történő többletállás vállalás is korlátokba ütközhet. Az állami ellátásban így akár még tovább növekedhetnek a várólisták.
- Az állami kapacitások annak következtében is csökkenni fognak, hogy az állami rendszert választó orvosok nem lesznek arra ösztönözve, hogy a rendeléseken minél több beteget vizsgáljanak meg és minél több műtétet végezzenek el, ugyanis az orvosok díjazását csak az évek száma határozza meg. A többletmunkára ösztönző hálapénz ebből a szempontból már hiányozni fog a rendszerből, ahogyan a teljesítmény alapú díjazás is.
- Ezért is gondolják többen is, hogy a részletszabályok még finomítani fogják a korlátozásokat.
- A komplex ellátást nyújtó, nagy betegforgalommal bíró szolgáltatókat kevésbé fogja a szabályozás negatívan érinteni. A lépések akár a konszolidációt is felgyorsíthatják.
- Egyértelmű az is, hogy a magánszolgáltatók növekedési terveit átírhatják az új szabályok, a cégek az üzleti terveik módosítására kényszerülhetnek.
