Fotó: Science Photo Library via AFP
Erin Cohn, az ohiói Case Western Reserve University molekuláris biológusa és munkatársai 1823, a környezetben található ismeretlen toxicitású kémiai anyagból kiindulva
két olyan vegyületcsoportot azonosítottak, amelyek laboratóriumi körülmények között elpusztították vagy leállították az oligodendrocitáknak nevezett agysejtek érését.
Problémás vegyületcsoportok
A két azonosított vegyületcsoport egyike a kvaterner ammóniavegyületek voltak. Ezeket fertőtlenítő spray-kben, törlőkendőkben és kézfertőtlenítőkben, valamint testápolási termékekben, például fogkrémekben és szájvizekben használják a baktériumok és vírusok elpusztítására. Helytelen használat esetén vagy rosszul szellőző helyiségekben könnyen lenyelhetők vagy belélegezhetők.
A vegyületek másik csoportja a szerves foszfátok voltak. Ezek égésgátlóként szolgálnak, és gyakran megtalálhatók a textíliákban, ragasztókban és háztartási cikkekben, például bútorokban és elektronikai eszközökben. A levegőbe kerülhetnek, ami zárt helységben komoly gondot okozhat. Mivel zsírban oldódnak, a szerves foszfátok a bőrön keresztül felszívódhatnak, és akár az agyba is bejuthatnak.
Az állatkísérletek eredményei
A kutatók folytatták a kísérletet és naponta 10 adagnyi kvaterner ammóniavegyületet (egészen pontosan cetilpiridinium-kloridot) kezdtek adni a fiatal, alig 5 napos rágcsálóknak. Az életkor megválasztása nem volt véletlen, ez az agy fejlődésének kulcsfontosságú időszaka. A vegyületet kapott állatok agyában az oligodendrociták drámaian megfogyatkoztak.
A kutatók hasonló hatásokat tapasztaltak agyi organoidokban is, azaz laboratóriumi körülmények között, petri-csészékben növesztett humán agysejtekben.
– idézi a kiadott közlemény Cohnt.
A pandémia alatt sokkal több kvaterner vegyület kerülhetett a testünkbe
Fontos hozzátenni ugyanakkor, hogy az egerek és az organoidok jóval nagyobb koncentrációban kaptak a vegyületekből, mint amennyinek a hétköznapi emberek normál esetben ki vannak téve. Más a helyzet azonban a kórházi alkalmazottakkal, takarítókkal vagy hasonló munkakörökben dolgozókkal, akik jóval koncentráltabb ipari vegyszereket használnak.
Cohn szerint mindenképpen tovább kell vizsgálni ezeknek a vegyületeknek az egészségügyi hatásait, különösen a gyerekek körében.
A fejlődő központi idegrendszer különösen érzékeny a környezeti ártalmakra, és a kémiai anyagoknak való kitettség nagyon káros lehet a fejlődés kritikus fázisában lévő gyermekekre
– figyelmeztetett Cohn.
A teljes tanulmány a Nature Neuroscience című szakfolyóiratban olvasható.
