övőre alacsonyabb ütemű béremelkedés várható Magyarországon, mint amilyen gyorsan idén nőttek a fizetések. Szerencsére azonban még így is jobban járnak a dolgozók 2024-ben, mert az infláció várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. Ennek hatására az idén visszaeső reálbérek újra növekedési pályára kerülnek – írja a portfolio.hu.

Idén 14-15%-kal nőtt az átlagbér Magyarországon, ami kifejezetten magas ütemnek számít. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a minimálbér és a bérminimum 16, illetve 14%-kal emelkedett. Másrészt a tavalyi évben kialakuló ár-bér spirál még az idei bérmegállapodásokban is szerepet játszott, így amelyik vállalat ki tudta gazdálkodni, az érdemben emelte a kereseteket. Ugyanakkor a felmérések szerint az is igaz, hogy nem minden vállalat adott kétszámjegyű béremelést idén, de mivel egyre több munkavállaló vált elégedetlenné a reálbérének a csökkenése miatt, így az inflációs válság közepette sokan váltottak, ha hasonló munkakörben 10-20%-kal magasabb bért kaptak máshol.Korábban leginkább a kékgallérosokra volt jellemző, hogy ennyivel nagyobb bérért megmozdulnak, a megélhetési válság közepette azonban a fehérgallérosok sem tétováznak sokat. Ugyanakkor az is igaz, hogy miközben egyre többen szerettek volna váltani, a recesszió közepette csökkent a betöltetlen álláshelyek száma, így kevesebb lehetőségük volt a dolgozóknak.
Miután az infláció nagyot esik jövőre, így már akkor is újra nőhetnek a reálbérek, ha a bruttó átlagbér növekedése lassul. Erre pedig jó esély van, ugyanis a legfrissebb előrejelzések szerint az átlagkereset növekedési üteme az idei 14-15% után jövőre 10% közelébe csökken.
A legtöbb makroelemző előrejelzése részben azon alapul, hogy a minimálbér 15, míg a garantált bérminimum 10%-kal nő (kivételesen nem januártól, hanem már idén decembertől), így az év elejétől emelkedhet a legkisebb bérek reálértéke. A munkaadói szervezetek kissé pesszimistábbak, mint a makroközgazdászok, ők ugyanis egyszámjegyű, 6-8% közötti átlagbér-emelkedést várnak. Mindazonáltal jó esély van arra, hogy jövőre is 10% körül legyen az átlagkereset emelkedése, ugyanis egyrészt a legkisebb keresetek növekedésének bérfelhajtó ereje (a bértorlódás elkerülése), másrészt a munkaerőhiány fokozódása (a gazdaság kilábalásával párhuzamosan) magas szinten tarthatja a bérdinamikát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük