Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Minden magyarnak átlagosan 2-5 kilóval nőtt a testsúlya a járvány alatt


Minden magyarnak átlagosan 2-5 kilóval nőtt a testsúlya a járvány alatt, miközben a mozgásszegény életmód miatt egyre többen küzdenek mozgásszervi panaszokkal – derül ki a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő és a Salgótarjáni Mozgásszervi Magánrendelő szervezésében készített kutatásból.

BMM-SBM Covid hatása a szervezetünkre-1

Fotó: Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő / Salgótarjáni Mozgásszervi Magánrendelő

A nem reprezentatív kutatás kérdéseire 834 résztvevő válaszolt online, 2021. március 24. és április 5. között. A megkérdezettek majdnem felének, 44 százalékának változtak a táplálkozási szokásai, 46 százalékuk többet főzött az elmúlt évekhez képest, ugyanakkor több mint 38 százalékuk többet is nassolt. Minden tizedik személy több alkoholt fogyasztott. A testsúlynövekedéssel meggyűlt a magyarok baja:

MINDEN HARMADIK SZEMÉLYNEK NŐTT A SÚLYA, A LEGTÖBBEN 2-5 KILOGRAMM (25 SZÁZALÉK), MÍG A MEGKÉRDEZETTEK 13 SZÁZALÉKA 6-9 KILOGRAMM PLUSZSÚLYRÓL SZÁMOLT BE.

A korlátozások miatt idehaza is csökkent a mozgási hajlandóság, sokan lemondtak a sport örömeiről otthonaik fogságában: a megkérdezettek 63 százaléka kevesebbet mozgott a vírus kezdete óta, és 43 százalékuk több időt töltött semmittevéssel. Nem véletlen, hogy a fentiek miatt nőtt a mentális és mozgásszervi panaszok száma: 82 százalék egy éve rosszabbul alszik, 45 százalék érezte magányosnak magát, de csak kevesen kértek bárkitől segítséget (11,6 százalék). A megkérdezettek 65 százaléka tervezi, hogy a korlátozások feloldásával változtat az életén: több mozgás, utazás, családi és baráti látogatások, kulturális programok, elhalasztott orvosi vizsgálatok vagy műtétek szerepelnek a magyarok kívánságlistáján.

Magyarországon, a járványtól függetlenül, kicsi a hajlandóság a mozgásra, a Covid–19 ezen pedig tovább rontott. Az otthoni tanulás és munka még azt a lehetőséget is elvette, hogy legalább annyit mozogjanak az emberek, ameddig elmennek az iskolába vagy a munkahelyre. Az ingerszegény környezet pedig a kedélyállapot romlásához és mozgásszegény életmódhoz vezet. Ez azonban egyáltalán nincs jó hatással az ízületekre, amelyeknek szükségük van a rendszeres átmozgatásra

– fogalmazott Gáspár Szabolcs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus osztályvezető főorvosa. Hozzátette: a mozgásszegény, gyakori ülő életmód mellett tartósan nyomás alá helyezzük a térdkalács és combcsont közötti úgynevezett patellofemorális ízületünket, ez pedig a csontok közötti porcok felpuhulásához, majd tartós fájdalomhoz vezethet.

Sokan hát- és derékfájdalommal találkoznak először, később azonban ez már kisugárzik az alsó végtagokba. A két leggyakoribb panasz, amellyel egyre többen felkeresnek, a hát- és a derékfájdalom, illetve a térdízületi bántalmak. A fájdalom elmúlását még kevesebb mozgástól remélik, csakhogy ez egy ördögi kör, ugyanis az ízületeknek mozgásra van szükségük az egészséges működés érdekében

– mondta, hozzátéve, elhatározás kérdése, hogy a napi rutinnak ugyanúgy része legyen legalább 15-20 perces mozgás hetente háromszor, mint az étkezés. Ha nincs idő hosszabb sétára, az interneten fellelhető videók segítségével, profi edzők irányításával mozgathatjuk át a testünket.

/index.hu/