Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter aláírta Ballester Esquivias Rodrigo María kinevezését, aki a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztosként segíti a tárca munkáját – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).
A kormány célja, hogy 2030-ra százezer nemzetközi diák tanuljon Magyarországon
a sikeresen megújított, versenyképes felsőoktatásban, így az újonnan kinevezett miniszteri biztos legfontosabb feladatai között szerepel a nemzetközi oktatók, kutatók magyar felsőoktatásban, kutatóintézetekben való részvételét támogató programok kialakítása.
Rodrigo Ballester több mint két évtizedes nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, tizenöt évig dolgozott az EU intézményeiben, öt évig volt tagja az oktatásért felelős uniós biztos kabinetjének. Tanulmányait a College of Europe-ban végezte és uniós köztisztviselőként is dolgozott, amelynek révén széleskörű ismeretekkel rendelkezik az EU döntéshozatali folyamatairól és belső struktúráiról. Több országban tanult, öt nyelven beszél, és 14 éve rendszeresen tanít uniós jogot, valamint európai uniós ügyekkel összefüggő tantárgyat, elsősorban a párizsi Sciences Po Egyetemen.
Az új miniszteri biztos az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetőjeként gyakori előadója konferenciáknak és szemináriumoknak, rendszeresen publikál a sajtóban. Tapasztalatai és nemzetközi politikai ismeretei segíteni fogják a kormányt azon céljainak elérésében, hogy 2030-ra legalább egy magyar intézmény bekerüljön a világ száz legjobb egyeteme közé és legalább három Európa száz legjobb egyeteme közé.
120 990 diák jelentkezett a 2024 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre az Oktatási Hivatal szerint. A jelentkezők száma azonban a Népszava cikke szerint 5459 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, azonban még így is több, mint 2022-ben és az azt megelőző években.
A 2010-11-es felvételi eljárásban viszont még több mint 140 ezren szerettek volna bekerülni az egyetemekre, ezt követően kezdett el csökkenni a felsőoktatási iránti érdeklődés. Ezt a lap részben az olyan kormányzati intézkedéseknek tudja be mint a forráskivonás, a férőhelyek korlátozása, a központi ponthatárok emelése, vagy az egyetemi szakok megszüntetése, összevonása. A jelentkezők száma 2020-ban érte el a mélypontot: akkor 91 458-an akartak csupán bejutni a felsőoktatásba. A jelentkezők száma 2011 óta csak 2022-ben haladta meg először a 120 ezret.
Ahhoz viszont, hogy 2022-ben ismét emelkedni tudjon a jelentkezők száma, újabb kormányzati beavatkozásra volt szükség: eltörölték a minimumponthatárokat, de az emelt szintű érettségi és a diplomaszerzéshez korábban kellő nyelvvizsga kötelezőségét is. Több egyetemre pedig rekordalacsony pontszámokkal is be lehetett kerülni tavaly.
A Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár által elmondottakból annyi derült ki, hogy a legnépszerűbbek a gazdaságtudományi szakok, sokan szeretnének azonban bekerülni a pedagógusképzésbe is, oda 17 833-an jelentkeztek.
