A vizsgált országok kilencvenöt százalékában a férfiak vették legkevésbé figyelembe a távolságtartásra vonatkozó szabályokat a járvány korai időszakában – derült ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatóinak legújabb tanulmányából, amely a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg.

Az ELTE PPK kutatói tanulmányukban egy negyvenegy országból származó mintán mutatták be, hogy a nem, az életkor, a jövedelem és a végzettség alapján megjósolható, kik veszik kevésbé figyelembe a távolságtartás szabályait. A szakemberek szerint adataik felhasználhatóak a Covidal kapcsolatos kommunikációban.

Szászi Barnabás és kutatótársai a járvány korai időszakában arra voltak kíváncsiak, mely társadalmi csoportok látogatnak el leginkább társas összejövetelekre. Az elemzéshez egy 2020. március 20. és 2020. április 5. között készült online felmérés adatait használták fel, és összesen 41 ország több, mint 87 ezer résztvevőjének válaszait elemezték.

A kutatók a vizsgálat során azt találták, hogy az országok kilencvenöt százalékában a férfiak vették kevésbé figyelembe a távolságtartásra vonatkozó szabályokat.

Az alacsonyabb iskolai végzettség (az országok hatvanhat százalékában) és az alacsony jövedelem (nyolcvan százalék) szintén összefüggést mutatott az ajánlások figyelmen kívül hagyásával. Az életkor tekintetében pedig a fiatalok voltak (hetvennyolc százalék) hajlamosabbak közösségbe menni.

A kutatás szerint a társasági összejövetelek elkerülését a magasabb jövedelem jósolta meg leginkább, ezt követte az életkor, az iskolai végzettség, majd a nem. Ez egybevág azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek szintén a jövedelem és a megfelelő magatartás közti összefüggésre mutattak rá.

“Az eredményt az esetleges pszichológiai okokon kívül az magyarázhatja, hogy akik kevesebbet keresnek, munkakörükből adódóan sokszor nem is tudnak otthonról dolgozni”

– összegzik a beszámolóban, hozzátéve, hogy az egyes változók országonként nagyon éltérő képet festettek, a hozzáállásról kapott adatokat semmiképp nem szabad általánosítani. A konkrét társadalmi kontextus ismeretében viszont a kutatási eredmények segítséget jelenthetnek a Coviddal kapcsolatos kommunikációban.

Forrás: MTI