Milliárdos károkat okoztak az elektronikus pénzforgalomban elkövetett csalások a harmadik negyedévben. A visszaélések között továbbra is az adathalászattal, illetve személyes vagy azonosító adatok lopásával elkövetett csalások a legjellemzőbbek. A leírt kár legnagyobb részét az ügyfelek viselik.
Látványosan növekedett a harmadik negyedévben a nem kártyás elektronikus fizetési forgalomban – vagyis az átutalásoknál, beszedéseknél – elkövetett sikeres visszaélések értéke: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint meghaladta a 9150 milliárd forintot, amely csaknem 80 százalékkal több a második negyedévben regisztrált, nagyjából 5100 milliárdnál, az egy évvel korábbinak pedig hozzávetőleg a háromszorosa.
Az ügyfelekre terhelt kár értéke valamivel több mint 7 milliárd forintot ért el a harmadik negyedévben, ami szintén bő háromszorosa a 2022. harmadik negyedévi 2,2 milliárdnak. Hasonló mértékben emelkedett az érintett káresemények száma is, és meghaladta a 4800-at. A nem kártyás elektronikus fizetési forgalomban történt káresemények növekedésére utalt a statisztikákhoz csatolt közleményében az MNB is, ám emlékeztetett arra, hogy
az összesen 7,1 milliárd forintnyi, ügyfelekre terhelt kár még így is elenyésző a teljes – 420 ezermilliárd forintot kitevő – forgalomhoz képest.
Mindezek alapján a kártyabirtokosok a leírt kár közel 67 százalékát viselték a harmadik negyedévben, miközben egy évvel korábban még nem egészen a felét.
A visszaélések között továbbra is az adathalászattal, illetve személyes vagy azonosító adatok lopásával elkövetett csalások a legjellemzőbbek. Ezek mellett még nagyobb hányadot képviselnek a pszichológiai manipulációt alkalmazó visszaélések, illetve az ügyfelek mobiltárcájához, netbankjához, kereskedőhöz regisztrált kártyájához történő közvetlen hozzáféréssel elkövetett esetek.
Ezeknek az eseteknek a megelőzésében fontos szerepet kell hogy játszanak a pénzforgalmi szolgáltatók visszaéléseket szűrő rendszerei is
– mutatott rá közleményében az MNB.
