
Címlapkép forrása: MTI/Vasvári Tamás
Ezért jelen tudásunk szerint inkább az a valószínű, hogy április közepe körülre juthat oda a kormány, hogy a korlátozások fokozatos feloldását megkezdje, aztán ahogy fut fel az átoltottság, úgy szélesítse ki a lazításokat. Mindez az üzleti-gazdasági tervezés szempontjából azt is jelenti, hogy a második negyedév jelentős részében még megmaradnak a korlátozások, azaz nem tud még akadályok nélkül működni például az idegenforgalom, vagy a vendéglátás; az pedig részben a most induló online konzultáció alapján dől el, hogy a már beoltottak kapnak-e „újranyitási” kedvezményeket.
Javulás helyett inkább a romlás jeleit látjuk
Hétfői parlamenti felszólalásában újra elismerte Orbán Viktor, hogy az utóbbi napokban megállt a járványhelyzet javulása Magyarországon és szakértőkre hivatkozva az újbóli romlás esélyére figyelmeztetett a mutációk miatt. Mindezek miatt azt is sürgette, hogy a járványügyi korlátozásokat mindenki következetesen tartsa be. Emellett múlt pénteki rádióinterjújából azt is tudjuk, hogy kifejezetten ellenezné a további szigorításokat.
Mindezek miatt tehát az várható, amit a kormányfő ki is mondott: nem szeretné ide-oda rángatni a járványügyi korlátozó intézkedések tartalmát (lazítás, majd visszaszigorítás), hanem szeretné stabilan tartani azokat, és mindenképpen elkerülné azt a szituációt, mint amibe több nyugat-európai ország is belekeveredett, miszerint a karácsony körülre lazított intézkedések után elszabadult a járvány és megint szigorítani kellett.
Ezzel párhuzamosan az elmúlt napok adataiból tudjuk, hogy több dunántúli megyében is intenzíven terjed a fertőzés, illetve emelkedik a kórházban és lélegeztetőgépen ápoltak száma is.

A brit mutáció körüli „mizéria”
A járványhelyzet tehát romlik, és közben erős figyelmeztető jel, hogy éppen a kormányfő hétfői felszólalásával egy időben közölte egy nagy magyarországi diagnosztikai laboratórium, hogy az általuk végzett pozitív PCR-tesztek felében már a brit vírus variánst (mutációt) mutatták ki. Ez azt jelenti, hogy az operatív törzs múlt heti tájékoztatóin elhangzott néhány tucat eset után már bizony sokan elkaphatták a koronavírus eredeti törzsénél 30-70%-kal fertőzőképesebbnek mondott variánst és halad afelé, hogy ez váljon dominánssá itthon is.
MINDEZEKBŐL AZ KÖVETKEZIK, HOGY SAJNOS ÚJRA FELERŐSÖDHET A JÁRVÁNY TERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON, MÉG A JÁRVÁNYÜGYI KORLÁTOZÁSOK SZIGORÍTÁSA SEM TELJESEN KIZÁRT, ÉS ENYHÍTÉS CSAK A VAKCINÁVAL VALÓ ÁTOLTOTTSÁG KELLŐEN MAGAS ARÁNYA MELLETT KÉPZELHETŐ EL.
Ezt egyébként ki is mondta hétfőn Orbán Viktor, amikor úgy fogalmazott, hogy „az újraindítás feltétele a vakcina. Vakcina nélkül ugyanis nem tudjuk megállítani a vírust”. Nyilván a hangsúly a kellően magas átoltottságon van, aminek pontos szintjét jelenleg nem lehet megmondani, ráadásul a teljes védettség nem is az első, hanem a több héttel későbbi második oltás után alakul ki. Azon kilátás miatt, hogy a fokozottan fertőző brit mutáció akár dominánssá is válhat Magyarországon, annál biztonságosabbnak tűnik a nyitás, minél magasabb az átoltottság.
A brit járványhelyzet januárra ismét nagyon elromlott, így ott már 6 hete szigorú korlátozások vannak érvényben és jórészt ezek hatására esett tegnap öthavi mélypontra az új fertőzések száma. Ezek láttán most ott tart a brit politika, hogy jövő héten kiáll majd a kormányfő, hogy az addigra várhatóan 27% körüli átoltottság mellett felvázolja, hogy mikor, milyen lépéseken keresztül tervezik az óvatos, de visszafordíthatatlannak ígért nyitási programot.
Idehaza a legfrissebb oltási helyzet úgy néz ki, hogy már 342 ezer embert elsőre, közel 132 ezret másodszorra is beoltottak, így rendre 3,4%-os, illetve 1,3%-os az átoltottság.

A védettek lehetséges köre
A minap bejelentett magyar védettségi igazolás alapján azok is védettnek tekinthetők a fertőzéssel szemben, akik az elmúlt 6 hónapban igazolt fertőzöttek voltak, illetve 4 hónapra azok is védettnek számítanak, akik bizonyítani tudják a szervezetükben az ellenanyag termelődését. Előbbi csoport jól számszerűsíthető, hiszen jelenleg 390 ezer főnél jár (4%-nyi védett kör), utóbbinál mi az ismert esetszám 5-7-szerese körüli tartományt tartunk reálisnak, ami nagyjából 2-2,7 millió fő. Ennek a jelentős tábornak minden tagja csak akkor lenne védettnek tekinthető hivatalosan is, ha mindegyikük önköltségi alapon igazolná az ellenanyag-termelődést a szervezetében.
Ez nyilván tesztkapacitási és anyagi okok miatt sem várható el. Így a következő hónapok nyitási stratégiájának megtervezése szempontjából meglátásunk szerint egy-kétszáz ezer embernél (1-2%-nyi védett kör a lakosságban) több nem vehető figyelembe. A fentiek azt jelentik a nyitás tervezése szempontjából, hogy jelenleg a beoltottak, illetve a védettnek tekinthetők együttes köre a magyar társadalom kb. 8%-a lehet, ami még alacsony.

Az átoltottság felfutásának elméleti korlátja
A fentiek után nyilván az a lényeges, hogy mikorra milyen mennyiségben lesznek elérhetők idehaza a vakcinák és azokat milyen ütemben lehet beadni a magyar lakosságnak, hogy egyre szélesebb kört lehessen védettnek tekinteni. A nyitás tervezése kapcsán néhány friss adalék:
- Ma megérkezett az első kínai vakcinaszállítmány 275 ezer embernek elegendő adaggal, így nőtt az esélye, hogy a kínaiak tényleg le tudják 4 hónap alatt szállítani a 2,5 millió embernek elegendő vakcinát, de várhatóan a nagy szállítmányok április-májusban futnak majd csak be.
- Az orosz Szputnyik V-ből is megérkezett már az első szállítmány múlt héten, amely azonban még csak 20 ezer ember oltására elegendő. Mivel az oroszoknak 1 millió főnek elegendő adagot kell 3 hónap alatt szállítani, itt is esélyes, hogy a nagy volumenek majd csak március második felétől érkeznek.
- Közben oltanak az uniós beszerzési csatornán keresztül érkező Pfizer-BioNTech, Moderna, és AstraZeneca készítményekkel is, de a legfrissebb uniós jelzések alapján az is látszik, hogy az első negyedév végére még csak az uniós összlakosság 11%-ának (100 millió adag, 50 millió embernek elegendő), a második negyedév végéig pedig csak 33%-ának (150 millió ember) elegendő vakcina érkezik az EU-ba. Mivel lakosságarányosan osztják el minden tagállamban a készítményeket, így ez Magyarországon is azt jelenti, hogy június végére csak a lakosság egyharmadának elegendő vakcina érkezhet.
AZ ELMÉLETI VAKCINAKÍNÁLATI FELSŐ KORLÁT AZ EU FELŐL JÚNIUS VÉGÉIG TEHÁT 33%-OS ÉS EZT TOLHATJA FELFELÉ ADDIG A KÍNAIAKTÓL ÉS OROSZOKTÓL KAPOTT VAKCINA, HA A GYÁRTÓK IDŐBEN LE TUDJÁK SZÁLLÍTANI, ÉS HA ITTHON GYORSAN ÉS DÖNTŐ RÉSZÉT BE TUDJÁK ADNI A LAKOSSÁGNAK.
Idehaza nyugtalanító körülmény, hogy a KSH legfrissebb felmérése kis csökkenést tapasztalt az oltási hajlandóságban azután, hogy itthon furcsa körülmények között kapta meg az engedélyeket az orosz és kínai vakcina. Emellett hozzánk is eljutottak olyan információk, hogy a háziorvosok által felhívott emberek egy része egyelőre nem kéri az orosz vakcinát és valószínűleg a kínai készítménnyel kapcsolatban is hasonló ellenérzések jelentkezhetnek. A jelek szerint tehát nem csak rászorultsági alapon jutnak most az emberek (jellemzően a 60 év alatti kategóriában) vakcinához, hanem igény alapján is.
Talán nem véletlen, hogy mind Orbán Viktor pénteki és hétfői beszédében, mind az operatív törzs keddi tájékoztatóján is nyomatékosan kérték az embereket, hogy regisztráljanak a vakcinainfo.gov.hu címen és éljenek a vakcinával, mivel a múlt pénteki információk szerint még mindig „csak” 2 millió 10 ezer főnél járt a regisztráltak száma.
Legrosszabb és reális forgatókönyvek
Ezek alapján mondta múlt pénteken Orbán Viktor azt, hogy április elejére legrosszabb esetben 2 millió 448 ezer ember beoltásával számolnak, hétfőn a parlamentben már csak legalább 2 millió főt említett. Úgy fogalmazott:
Reális esélyünk van arra, hogy a 2 milliót meghaladó embert beoltsunk április elejére.
Emellett pedig azt hangsúlyozta, hogy a kínai és orosz vakcina miatt május végére 3,5 millióval több embert lehet beoltani itthon, mint egy hasonló méretű országban. Múlt pénteken erre azt mondta, hogy ez 6,8 millió ember lenne. Mindezek alapján tehát április elején még csak 20-25% között lenne az átoltottság aránya, amihez további 4-6%-pontnyi kört lehetne hozzáadni, akiket akkoriban védettnek lehet tekinteni a fertőzés kapcsán.
Egy ennél érdemben jobb forgatókönyvet viszont egyelőre nehéz elképzelni a fenti okok miatt, így a kormányfő által vázolt forgatókönyv megítélésünk szerint inkább a reális forgatókönyvnek tűnik. De még ha lényegesen jobb is lenne az oltás itthoni felfutása, akkor is orientáló a nyitás várható időzítése és tartalma szempontjából az, amit szintén Orbán Viktor mondott: szerinte legalább 2-3 millió védett ember szükséges itthon ahhoz, hogy a szolgáltatásokat már részlegesen meg lehessen nyitni, így például az éttermek teraszait, a szállodákat, és a művelődési házakat. Ez pedig ugye a 20-30%-os átoltottsági+védettségi sávot jelenti.
A várható vakcinaszállítmányok, illetve a kormányfő pénteki és hétfői beszédei alapján az átoltottság majd április eleje és május vége között fog felfutni intenzíven és nyilván ezeket előre látva, illetve megtapasztalva tud majd a politika, illetve járványügy a nyitás további lépéseiről dönteni.

Összességében tehát az a fő üzenetünk a legfrissebb fejlemények alapján, hogy
HÚSVÉT ELŐTT, ÁPRILIS ELEJE ELŐTT A KORLÁTOZÁSOK SZÉLESKÖRŰ FELOLDÁSA NEM TŰNIK REÁLISNAK, ÉS INKÁBB CSAK ÁPRILIS KÖZEPÉTŐL LEHET ARRA SZÁMÍTANI AZ ÁTOLTOTTSÁG MEREDEK EMELKEDÉSÉVEL PÁRHUZAMOSAN, HOGY A KORMÁNY AZ ÍGÉRETE ALAPJÁN ÓVATOSAN, FOKOZATOSAN OLDJA FEL A KÜLÖNBÖZŐ KORLÁTOZÁSOKAT.
Az üzleti-gazdasági tervezésben tehát mindez azt jelenti, hogy a második negyedév nagy részében még mindig lesznek akadályok a különféle cégek, ágazatok működésében és ha minden jól megy az oltási kampánnyal, akkor júniustól lélegezhetünk fel igazán az addigra már remélhetőleg biztonságosan magas átoltottsági szint mellett.