Hogyan lehetséges, hogy idén május végéig a hazai bruttó havi átlagkereset 633,3 ezer forint volt, míg a mediánkereset csak 510 ezer forint? Mi a különbség az átlagkereset és a mediánkereset között és melyik tükrözi jobban a valóságot? – erre ad választ a portfolio.hu cikke.
A Központi Statisztikai Hivatal havonta teszi közzé a legfrissebb kereseti adatokat, és minden tapasztalat szerint ez az egyik legkeresettebb, legtöbbet hivatkozott és általában is a legismertebb statisztika az országban. A portfolio.hu írása arra törekszik, hogy az alapfogalmakat tisztázza a pontosabb megértés érdekében.
A KSH tájékoztatóinak központjában évtizedek óta az átlagkereset áll, ami egy absztrakt fogalom, lényegében azt mutatja meg, hogyha a munkáltatók által számfejtett nemzetgazdasági keresettömeget egyenlően osztanánk fel a munkavállalók között, akkor mekkora összeg jutna egy-egy munkavállalóra.
2024 első öt hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 633,3 ezer forint volt hazánkban, a nettó pedig (kedvezményekkel) 435,8 ezer forint. Az azonban hivatalos statisztikák ismerete nélkül is tudható, hogy a munkavállalók keresetei között jelentősek a különbségek. Így egy nemzetgazdasági szintű átlagkereseti adat – ami 3 171 ezer munkavállaló adatát sűríti egy számban–önmagában nem is adhat teljes képet az ország kereseti viszonyairól, és valójában nem is ez a célja. A nemzetgazdasági szintű átlagkereset, de főképp annak éves változása, illetve az inflációt is figyelembe vevő reálkereset-változás azonban fontos makromutatók. A nemzetgazdasági szintű kereseti indikátorok segítségével bemutatható, hogy egy adott időtávban hogyan változik a gazdasági növekedést jelentősen meghatározó vásárlóerő, illetve, hogy milyen a munkáltatók bérfizetési képessége, amely a gazdaság állapotáról is sokat elárul.
Egy makrogazdasági szintű adat és az egyéni érzékelés között látszólagos ellentét húzódik, ugyanis a keresetek jelentős szóródása miatt sokan joggal érezhetik úgy, hogy az országos átlagadat nem jellemzi az élethelyzetüket, különösen, ha a bankszámlájukra havonta ennél kisebb összeg érkezik.
Éppen ezért nem is helyes úgy interpretálni az átlagkereseti adatot, hogy ennyit keres az „átlagmagyar”.
A mediánkereset azt az összeget mutatja, amelynél a munkavállalók fele többet, másik fele kevesebbet keres. Más országokhoz hasonlóan Magyarországon a medián kisebb, mint az átlag, ebből következik, hogy munkavállalók több mint a fele az átlag alatt keres. Ez számszerűsíthető is: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66,4%-ának nem érte el a 2024. január-májusi keresete az országos átlagot. A medián érték és az átlag szembeállítása statisztikailag nem is helyes, egyik index sem jobb a másiknál, mást mutatnak, egymás információtartalmát egészítik ki.
portfolio.hu
