Közzétette - Kategória - Beregi és magyar népszokások, Hazai népszokások, Jeles napok

Katalin napja


BAL1647 St. Catherine of Alexandria, 1507-8 (oil on panel) by Raphael (Raffaello Sanzio of Urbino) (1483-1520) oil on panel 71.5x55.7 National Gallery, London, UK Italian, out of copyright

BAL1647 St. Catherine of Alexandria, 1507-8 (oil on panel) by Raphael (Raffaello Sanzio of Urbino) (1483-1520)
oil on panel
71.5×55.7
National Gallery, London, UK
Italian, out of copyright

Alexandriai Szent Katalin apja pogány király, aki az „egy Istenhez” imádkozva kapta gyermekét, Katalint, aki hitéért vértanú halált hal.

Legendája szerint a bálványok tiszteletére rendezett áldozatokon nem akart részt venni, nyíltan ellenszegülve a császár parancsának. Ezért börtönbe vetették és ötven tanult férfiút küldtek hozzá, hogy a pogányság számára megnyerjék, de a jámbor szűz oly bölcseséggel védelmezte hitét, hogy mind az ötven ember keresztény hitre tért.

Katalin napja a kisfarsang záró napja, mely után sem lakodalmat, sem mulatságot nem tartottak nagyfarsangig. E nap férjjósló nap is volt. Gyümölcságat (ún. katalinágat) vízbe tettek, ami ha kizöldült karácsonyra, akkor közeli férjhezmenetelt jósolt.

A mondás szerint: „Ha Katalin kopog, Karácsony locsog.”

A képről:
Báti I. mester: Két jelenet Alexandriai Szent Katalin életéből (1430 körül), Fa, tempera; 88×132 cm, Esztergomi Keresztény Múzeum, ltsz. 54.2, a kép Bát (Felvidék) községéből került elő, és valaha egy oltár része volt. A képen egy remete Madonna-képet ad a megtérő Katalinnak.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük