Nagy félelmeket keltett a magyar termelőkben az Európai Bizottság által elképzelt, a dohány- és nikotintermékekre vonatkozó jövedéki adóemelés.
Amennyiben az Európai Bizottság (EB) által tervezett, a dohánytermékekre vonatkozó drasztikus jövedékiadó-emelés az elképzelt formában valósulna meg, akkor félő, hogy a hazai dohánytermesztés 1-2 évre rá akár a felére zuhan – mondta a Népszavának Czibulya Norbert, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) alelnöke. A változtatás azt eredményezné, hogy – kalkulációk szerint – itthon nagyjából 3000 forintra emelkedne egy doboz cigaretta ára.
A KSH elérhető adatai szerint 2023-ban 2569 hektáron termeltek Magyarországon dohányt, amelyről nagyjából 4000 tonnányi termést takarítottak be és szállítottak felvásárolókhoz, fermentálókhoz. Tavaly viszont a terület mintegy 3000 hektárra bővült a felvásárlási árak átlagosan mintegy 20 százalékos emelkedésének köszönhetően – fűzte hozzá Czibulya Norbert. Ennek a gazdálkodói „felületnek” tűnhet el nagyon gyorsan a fele a drasztikus regulák nyomán. A tavalyi kedvező fejlemények ellenére az ágazat már az elmúlt 10 évben is csökkenő pályán volt, hiszen 2015-ben még 4700 hektár fölött gazdálkodtak itthon, ahonnan a termésmennyiség csaknem elérte a 8000 tonnát. E szerint
kevesebb mint egy évtized alatt a termőterület mintegy 40 százaléka, a termelt mennyiségnek pedig már az 50 százaléka elveszett.
Mindennek alapvetően két oka van – magyarázta az alelnök. Az egyik, hogy a hazai termelői társadalom elöregedett és nem nagyon lépnek be a fiatalok az idősek helyébe, sok terület emiatt egyszerűen kiesik a termelésből. Emellett 2015-2016-tól kezdődően az Európai Unióban teljesen megszűnt a dohánytermesztés támogatása. Kizárólag hazai forrásból jutnak szubvencióhoz a gazdák, ám az unió határozata szerint ennek is évről évre csökkennie kell. Mindezek miatt a termelés szinte folyamatosan mérséklődik. Ebben a környezetben jutott el lapunkhoz több, a hazai termelés miatt aggodalmát kifejező termelői vélemény.
A közzétett információk szerint az EB a hagyományos cigaretta esetében ezer szálra vetítve a jelenlegi 90 euróról közel 220 euróra növelné a jövedéki adót, míg a fogyasztási dohányra – azaz a már vágott levelek esetében – az eddigi kilogrammonkénti 60 euróról 215 euróra ugrana az illeték. A szivarok és szivarkák esetében a növekedés pedig megközelítené az 1100 százalékot, vagyis ezer szálanként 12 euró helyet 144 eurót kellene fizetni. Ezen felül jelentős jövedéki adó emelés történne az úgynevezett új típusú nikotintermékek, vagyis a hevítéses áruk, a nikotinpárnák és az e-cigaretták esetében is.
Az elképzelések hazai termelést negatívan érintő eleme, hogy az illetékek éppen a magas dohánytartalmú készítmények esetében növekednének nagyobb mértékben. Ez pedig nem csak azt jelentené, hogy összességében éppen az új típusú – dohányleveleket nem vagy alig tartalmazó – termékek felé tolódna a piac, de mindez felerősíti azt, hogy a dohánylevelek és így a termesztés iránti igény ilyen piac keretrendszer esetén jelentősen mérséklődne – folytatja az alelnök.
Czibulya Norbert hozzátette, hogy itthon két típusú dohányt termesztenek: az egyik a Virginia, amelyet géppel, amíg a Burley változatot hagyományos, azaz a sokak által ismert szabad levegőn, felfüggesztve szárítják. A termesztés mindkét esetben komoly élőmunkát igényel. Jelenleg az ágazat az alkalmi foglalkoztatottakat is számolva évente körülbelül 20 ezer embernek ad munkát. Probléma, hogy
a honi gazdálkodás 80-85 százaléka a szabolcs-szatmár-beregi régióban található, az itt dolgozó emberek pedig alacsonyan iskolázottak, éppen ezért fontos lenne, hogy legyen számukra ilyen megélhetést biztosító munka
– jegyezte meg az alelnök.
Senki sem kívánja a módosítás és annak a társadalmat érintő jobbító szándékát kétségbe vonni, de remélhetően az unió döntéshozói is belátják, hogy az ismertetett tervek összességében nem működőképesek és vannak olyan területek, ahol hatalmas károkat okoznak – fejtegette Czibulya Norbert. Az utóbbi hetekben Olaszország, Görögország, Románia is ellenvetését fejezte ki, Portugália és Svédország pedig „teljesen elfogadhatatlannak” tartotta az elképzeléseket.
A közép-kelet-európai országok számára összességében kifejezetten érdemi kérdés az ügy kimenetele, ugyanis a Népszava – a francia hátterű Reportlinker 2023-as adati alapján végzett – összesítése szerint az európai dohánytermelés mintegy negyedét négy régióbeli állam, Lengyelország, Horvátország, Magyarország és Bulgária fedezi. A hazai előállítás egyébként az európai piac 3,5 százalékát jelenti. Az említett országok mindegyikében egyraánt az alacsonyabban képzett munkaerőnek biztosít munkát az ágazat.
