Közzétette - Kategória - Egyéb

Jön az új világjárvány? Kutatók figyelmeztetnek: egyre gyorsabban terjed a tífusz-szuperbaktérium


Kutatók figyelmeztetnek, hogy a tífuszt is okozó Salmonella enterica egyre kevésbé reagál az antibiotikumos kezelésre – írja a Science Alert. Bár a tífusz a fejlett világban igen ritka, a fejlődő országokban még mindig okozhat járványt, emiatt különsen problémás az antibiotikum-rezisztencia erősödése.

Jelenleg az antibiotikumok jelentik az egyetlen módot a Salmonella enterica szerovar Typhi vagy Salmonella Typhimurium baktérium által okozott tífusz hatékony kezelésének. Ennek ellenére az elmúlt három évtizedben a baktérium orális antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája jelentősen növekedett.

A Nepálban, Bangladesben, Pakisztánban és Indiában összeszedett 3489 S Typhi törzs genomjának szekvenálásával a kutatók azt találták, hogy a közelmúltban megnőtt az extenzíven gyógyszerrezisztens (XDR) Typhi előfordulása. Ez a rezisztens baktériumtörzs nemcsak áthatolhatatlan a frontvonalat húz fel az olyan antibiotikumokkal szemben, mint az ampicillin, a kloramfenikol és a trimetoprim/szulfametoxazol, hanem egyre ellenállóbb az újabb antibiotikumokkal szemben is, mint a fluorokinolonok és a harmadik generációs cefalosporinok.

Még ennél is rosszabb, hogy ezek a törzsek gyors ütemben terjednek világszerte, és nemcsak a fejlődő országokban.

Míg a legtöbb rezisztens Typhi Dél-Ázsiából származik, a kutatók 1990 óta közel 200 nemzetközi terjedéses esetet azonosították. A legtöbb törzset Délkelet-Ázsiába, valamint Kelet- és Dél-Afrikába vitték, de az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Kanadában is találtak tífusz-szuperbaktériumot.

A tudósok már évek óta figyelmeztetnek a gyógyszerrezisztens tífuszra, de az új kutatás az eddigi legnagyobb genomelemzés a baktériummal kapcsolatban. 2016-ban Pakisztánban azonosítottak először rezisztens tífusztörzset. 2019-re ez lett a domináns genotípus az országban.

A történelem során a legtöbb rezisztens törzset harmadik generációs antimikrobiális szerekkel, például kinolonokkal, cefalosporinokkal és makrolidokkal küzdötték le. A 2000-es évek elejére a kinolonokkal szembeni rezisztenciát okozó mutációk az összes eset több mint 85 százalékát tették ki Bangladesben, Indiában, Pakisztánban, Nepálban és Szingapúrban. Ugyanakkor a cefalosporin-rezisztencia is átvette az uralmat. Ma már csak egyetlen orális antibiotikum maradt: az azitromicin. És lehet, hogy ez a gyógyszer sem hat már sokáig a rezisztencia terjedése miatt.

Az új tanulmány kimutatta, hogy az azitromicinnel szembeni rezisztenciát okozó mutációk is terjednek, „veszélyezve az összes orális antimikrobiális készítmény hatékonyságát a tífusz kezelésére”. Bár ezeket a mutációkat a jelenleg vizsgált törzsek még nem vették át, ha ez megtörténik, akkor a kutatók szerint komoly bajban leszünk.

Kezelés hiányában a tífuszos esetek akár 20 százaléka is végzetes lehet. Évente 11 millió tífuszos eset fordul elő világszerte.