Kolozsi Pál Péter, jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgató szerint a készpénzbe vetett bizalom erősségét két tényező határozza meg: egyrészt a készpénz hosszú időre visszanyúló, ezeréves múltja, másrészt, hogy a készpénzt az állam garantálja. Egy jól eltalált innovációt viszont nagyon hamar használatba vesznek az emberek. A szakember példaként említette, hogy nem sokkal az azonnali fizetési rendszer elindulása után, a pandémia berobbanása után pár nappal az egyik kis balatonfelvidéki faluban a helyi árusok az azonnali rendszerre tették át az értékesítéseiket.

Vonnák Balázs, az MNB vezető oktatási és kutatási szakértője szerint Magyarországon különösen népszerű a készpénz, és ennek számos oka van: globálisan igaz, hogy alacsony a készpénztartás költsége az alacsony kamatkörnyezet miatt, ugyanakkor ennek pszichológiai okai is vannak, szeretjük fizikai formában kezünkben tartani a vagyonunkat, és bizonyos időkben és helyeken a készpénz biztosabb formája is a vagyonőrzésnek, mint a bankbetét.

Az idő hozza el, hogy a társadalom a digitális fizetési megoldásokat használja, az idősebbek ódzkodnak ezektől, de a fiatalabb korosztály nem, néhány évtized múlva automatikusan minimálisra szorul a készpénzhasználat. Rengeteg jegybankon belül fut valamiféle digitális jegybankpénz-projekt, de főleg előkészületeknél tartanak, közép-hosszú távon a nem banki szereplők számára is elérhetővé válhat egy ilyen megoldás.

Szombati Anikó, az MNB digitalizációért és fintech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója szerint a fintech és bigtech megoldások (Google Pay, Apple Pay) megjelenése kívánatos, ugyanis az ügyfelek igényeit szolgálják ki, egyre olcsóbbak és gyorsabb, könnyű hozzáférést biztosítanak. A kockázatok is abban rejlenek, hogy egy ügyfél nem tud különbséget tenni egy bank és egy fizetési szolgáltató között, és ugyanazt a megbízhatóságot várják el mindkét féltől, holott nem is ugyanaz a szabályozás vonatkozik rájuk. Egy bank esetében a betétbiztosítás az intézmény problémája esetén biztonságot nyújt. A technológiai platformokon akár kriptoeszközökkel is lehet kereskedni, és olyan kockázatok felé nyitják meg ezzel az utat, amely nem feltétlenül áll összhangban az ügyfelek tudásával. Ha nagy, de átjárhatatlan zárt rendszerek jönnek létre, felmerülhet egy központi digitális megoldás használata, így elháríthatók a problémák.

Varga Lóránt, az MNB pénzügyi infrastruktúra és pénzforgalom fejlesztési főosztályvezetője szerint a jó oldala a fintech/bigtech fejlődési trendnek, hogy nagyon sok innovációt hoz, az elmúlt 10 évben az egész pénzforgalmi piacon nagyon sok új technológia jelent meg. Az árnyoldalon viszont azt emelte ki a szakember, hogy a pénzforgalom egy hálózatos piac, a mérethatékonyság nagyon számít, és

ha valaki egy olyan fizetési megoldást üzemeltet, amiben nagyon sokan vannak mindkét oldalon (fizető és elfogadó fél), akkor nagyon nagy versenyelőnyre tesz szert. Ezzel pedig teljesen kiszoríthatja a többi szereplőt a piacról, monopóliumok alakulhatnak ki.

A monopolhelyzet pedig drágulást, az innovációk lassulását eredményezheti, visszájára fordíthatja a korábban tapasztalt pozitív irányú folyamatokat. Ha túl nagyra nő egy szolgáltató, az ügyfeleknek nem marad választásuk, a nagy hálózat részének kell maradniuk.

Új szakaszba lép az AFR

Az azonnali fizetési rendszer fejlesztésének újabb szakaszába lépünk be, amelyben a bankok és a pénzforgalmi szolgáltatók innovatív szolgáltatásokat fejlesztenek a rendszerre.

Látnak jó kezdeményezéseket, az ügyfelek már online és fizikai kereskedőnél is találkozhatnak QR-kódos fizetéssel. Szerinte lassan elérjük, hogy technikailag mindenhol lehessen elektronikusan fizetni, ennek a lehetőségét az AFR bevezetése és a piaci innovációk együttesen eredményezhetik.

Nagyon sok jó elektronikus fizetési megoldás létezik, de ezeknek átjárhatónak is kell lenniük, ez pedig technikai szabványok szintjén kezelhető.

Digitális jegybankpénz

Kolozsi Pál Péter szerint a digitális jegybankpénz a jegybank mérlegében szereplő forrásoldali tétel, amit digitálisan tartanak nyilván. De még számos megválaszolandó kérdés merül fel, például, hogy a digitális jegybankpénzt kik érik el, kötelező-e elfogadni, kik használhatják. Ez a pénz nagyon hasonlít a kereskedelmi bankok számlapénzéhez, de a másik oldalon a jegybankok állnak. A digitalizáció olyan szinten felgyorsult, hogy a jegybanknak erre reagálnia kellett.

Ha az emberek leszoknak az állam által kibocsátott pénzről, például a készpénzről, akkor a jegybank és a gazdaság közötti kapcsolat is megszűnhet, amelyet most a készpénz tart fenn.

A bitcoin megjelenése és a Facebook Libra-projektje egyaránt serkentette a digitális jegybankpénzben való gondolkodást a központi szereplőknél.

Vonnák Balázs szerint a digitális jegybankpénz egy kamatozó eszköz is lehetne, ez komoly előnyöket rejthet a monetáris politikának. A negatív kamatok világában a jegybankok kevésbé tudnak harcolni a recesszió ellen. Abban az esetben, ha a széles körben használható kamatozó digitális jegybankpénz lenne az első számú fizetőeszköz, akkor a negatív kamatok használata hatékonnyá tudna válni.

Ha a digitális jegybankpénz kamatozó eszköz lenne, akkor ez mindenképpen a kereskedelmi banki betétek versenytársa is lenne. Az emberek ez esetben nem szívesen fogják kereskedelmi banknál tartani a pénzüket, ha az államnál is kamatot kapnak a pénzükre, ez esetben a bankokból forráskivonás zajlana, aminek nagyon súlyos következményei lehetnek: forráshiányos bankrendszer a hitelezési funkcióját sem tudja betölteni. Ha a kieső forrást a jegybank pótolja a kereskedelmi bankoknál, akkor ők folytatni tudják a hitelezést.

A digitális jegybankpénz bevezetése esetén meg lehet találni azokat a módszereket, hogy a bankrendszerben ne okozzon komoly károkat.

A legfontosabb cél jelenleg a jegybankoknál, hogy ne maradjanak le nagyon a piaci szereplőktől, készen kell állniuk arra, hogy rövid idő alatt meg tudjanak jelenni a digitális jegybankpénzzel, ha arra szükség volna.

Varga Lóránt szerint a technológia is most érett meg arra, hogy egy digitális jegybankpénz bevezetése lehetővé váljon, 10 évvel ezelőtt nem igazán vetődhetett volna fel, hogy az MNB több millió számlát vezessen vagy bevezessen egy olyan blokklánc technológiát, amely képes ennyi ügyfelet kezelni. MA inkább azt kell végig gondolni, hogy mit gondolunk a kétszintű bankrendszerről, melyek azok az elemei, amelyeknél a technológia nem tette eddig lehetővé, hogy a jegybank is felvállalja az adott funkciót, és melyek azok, ahol a technológia jelenlétével együtt sem tartjuk jó ötletnek, hogy a jegybank vállalja fel a funkciót.

Szombati Anikó elárulta, a jegybank szinte már naponta kap olyan megkereséseket hazai és külföldi technológiai cégektől, akik a digitális jegybankpénz technológiai megoldását szeretné bemutatni. A kanadai jegybank már olyan megoldáson dolgozik, hogy akár digitális eszköz nélkül – például egy kód vagy számsor megjegyzésével – is lehessen digitális jegybankpénzt használni.