Bár idehaza jól állunk netes biztonságban, még mindig sokak esnek áldozatául netes csalásoknak. A kiberbűnözők gyorsan követik az új technológiákat, megszólalásig hasonlóan lemásolják a bankunk felületét és ezzel rengeteg pénzt lophatnak tőlünk. A legfontosabb a vásárlói tudatosság, de a szabályozáson is szigorít az EU januártól.
Miután mára az internet lett a második életterünk, itt fizetünk számlákat, utalunk és vásárlunk, érdemes ismerni az online vásárlás szabályait, hogy valaki le ne csapolja a bankszámlájukat – nyitotta meg Darázs-Horváth Zsófia rendőr százados az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda közös sajtótájékoztatóját az Europol internetes csalásokkal szembeni akciójáról és kampányáról.
Kifejtette, hogy évről évre növekszik az online családok száma, ezért szükséges a hatóságok, bankok, kereskedő cégek és futárszolgálatok összefogásával az ilyen bűncselekmények visszaszorítása. Az ellopott banki adatokkal a csalók általában vagy pénzt emelnek le a számlánkról vagy a nevünkben vesznek gyors kiszállítással valamit, amit aztán továbbértékesítenek. Ez esetben felmerülhet a pénzmosás, de még a terrorfinanszírozás kockázata is.
Már két éve, még a vírushelyzet nélkül ötmillió fölötti értékben történtek hasonló átverések, tavaly pedig itthon 250-nél is több csalásról tudnak a hatóságok. Ezek keretében összesen 130 bankkártyaadat tűnt el, együttesen 41 és fél millió forint értékű összértékben loptak az emberektől. Ugyanakkor ebből 29,5 milliós értékben a hatóságoknak sikerült megakadályozni a folyamatot. Idén a pandémia miatt csupán pár napos akció során nem történt elfogás. A százados hangsúlyozta, hogy a folyamatban a rajtaütéseknél fontosabb a megelőzés, amelyben egyaránt fontos a lakosság tudatossága, illetve a hatóságok és a szektor tevékenysége.
Januártól szigorodik
Ennek kapcsán idézte fel Sütő Ágnes, a Bankszövetség kommunikációs főtitkárhelyettese, hogy januártól az egész EU-ban komolyabban kell venni az online fizetések biztonságát. Eddig ugyanis elég volt a kártyánk három adatát beütni, a kódját, a lejáratát és a hátsó CVC-kódot, esetleg a saját nevünket – csupa olyan adat, amely megszerezhető a legbanálisabb módokon. Például, ha ott hagyjuk a buszmegállóban, valaki olyanhoz kerül egy fotó a kártyánkról, akihez nem kéne, vagy valaki belép a nyitva hagyott laptopunkba, ahová elmentette nekünk a böngészőnk mindezeket.
Januártól emellett vagy egy SMS-kód, vagy egy előre megadott plusz adat, vagy okostelefonos alkalmazáson át ujjlenyomatos vagy arcfelismerős azonosítás is kelleni fog.
A főtitkárhelyettes megjegyezte, hogy sok banknál már használják ezeket, így sok ügyfélnek nem lesz plusz dolga, hiszen ahogyan fizet, az már most a szabályoknak megfelelően elég biztonságos. Másoknak viszont meg kell tanulnia használnia az új rendszereket, amit érdemes még decemberben megtenni. Hangsúlyozta: egyeztessük a telefonszámunkat a bankkal, nézzük meg, milyen alkalmazást tudunk használni – de ez utóbbit csak megbízható forrásból, a bankunktól kapott információ alapján töltsük le. Ha gond van az azonosítással, akkor ugyanis a fizetések nem fognak átmenni. A szigorítás az Európán kívüli webshopokat egyelőre nem érinti.
Jól állunk, de lehetne jobb is
Pozitívumként elhangzott: tavaly egymillió tranzakcióból mindössze 33 volt csalással érintett. Ráadásul az ilyen károk 93%-át a bankszektor fedezi, a jegybank szabályozása alapján csupán 3%-ban a kifejezetten gondatlan fogyasztókat terheli a veszteség. Mindent összevetve itthon évről-évre jobb helyeken végzünk az internetes fizetés biztonsága terén.
Ezzel együtt sem árt odafigyelni, pláne, hogy ebben az időszakban az egyébként is a pandémia miatt megugró netes vásárlások tovább erősödnek. Fontos kiemelni, hogy a kiberbűnözők általában jól alkalmazkodnak az új technológiákhoz – hangsúlyozta Bor Olivér, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szóvivője. Emellett gyakran tudnak hamis biztonságérzetet adni – például úgy, hogy nagyon nehezen megkülönböztethető módon lemásolják a bankunk, vagy egy-egy népszerű webshop felületét.
A netes vásárlók 25%-a vált már valamilyen csalás áldozatává.
– osztotta meg a megdöbbentő statisztikát a szóvivő. Hozzátette, hogy a bankkártya-csalás a legjövedelmezőbb formája a kiberbűnözésnek. A többség pénzt, adatokat próbál lopni, vagy mindkettőt. Gyakran beugratós címekkel és valószínűtlenül magas kedvezményekkel próbálnak ránk sózni átverős termékeket. Gondolkodjunk, mielőtt kattintunk – summázta a szakember.
