Jánd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Beregi síkságon található Tisza-parti település. Nyíregyháza 67 km,Fehérgyarmat 23 km, Tarpa 17 km, Vásárosnamény 7 km, Tivadar 17 km, Kisar 18 km távolságra található.

Története

Jánd nevének első említése 1217-ből való, ekkor egy poroszló nevében tűnik fel.

A 14. században a Barlabási család birtoka.

1398-ban Mikai Lőrinc fia Sebestyén, 1410-ben Haraszti Eraszmusz és György, Endesi Pál és János kapták adományba Zsigmond királytól. 1413-ban Perényi Péter főispán birtoka. A Haraszti család-beliek részét később a Sárkány, Dobó, Székely, Czobol és Thúrzó családok szerezték meg.

1546-ban Perényi János, Horváth István és Papos, Eördögh családok birtoka. 1547-ben pedig Perényi Ferenc és Mihály, de birtokaikat I. Ferdinánd elleni hűtlenség miatt elkobozták nagyidai és más uradalmaikkal együtt. 1556-ban a király visszaadta a birtokot Perényi Ferencnek háromezer aranyforint ellenében. 1559-ben Horváth György nyerte el a Hatvani Lajostól elfoglalt részeket királyi adományként. Büdi Mihály is királyi adományként nyer itt részeket.

1567 és 1600 között több kisbirtokos osztozik rajta. Az 1600-as évektől többek között a Halmy, Gulácsi, Tivadari, Hatvani, Telkiházi, Petneházi, dalnoki Székely családoké. 1609-ben Perényi János utódnélküli halála miatt birtokrészeit Daróczi Ferenc kapta királyi adományként. 1641-ben Kércsi Ferenc is szerzett itt birtokot.

1648-tól 1864-ig kb. negyven kisbirtokos osztozott rajta.

Az 1864-es tagosításkor újabb családok, Toldi, Simon, Szarka, Illés, Kalmár, stb. jutottak földterülethez, így az lassanként fölaprózódott.

Jánd lakossága leginkább növény- és állattenyésztéssel foglalkozott, s foglalkozik ma is.

A Tisza vonalát követő dzsungelgyümölcsösökben és a kertekben sok szilva, az ún. „nemtudom”-szilva terem, aminek fölöslegéből a szeszfőzdében sok pálinkát főznek.

A kommunizmus alatt Vásárosnaményhoz tartozott. 1990-től saját önkormányzata van.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességei

• Református templom
• Millenniumi emlékmű
• I-II. világháborús emlékmű
• Falumúzeum – népi építésű, fatornácos lakóházban.

Itt születtek, itt éltek

• Jándi Dávid festő 1893 április 3-án itt született a településen.
• Kakuk Imre (Jánd, 1766-?, 1808) – fatorony építő, ácsmester

Érdekességek

• A Vöröstorony kincse c. regényben otthont ad a nyolc „jándi kurucnak”
• Gene Simmons édesanyja Jándon született.