Magyarországon az öröklést törvény szabályozza, azonban a megtakarítások terén még mindig sokakban merül fel kérdés.
Az öröklést törvény szabályozza, a legfontosabb rendelkezéseket pedig a legtöbben ismerik. Ám más vonatkozik az ingatlanokra, ingóságokra és a megtakarításokra is. Az utóbbira vonatkozó szabályokat sokan nem ismerik. Most az Infostart a money.hu cikke nyomán szedte össze a legfontosabb tudnivalókat.
Így örökölhetőek a megtakarítások Magyarországon
A megtakarítások öröklésére vonatkozó szabályok sokrétűek és összetettek Magyarországon. A money.hu a témát egy jogi szakértő, Lónyai Márta ügyvéd segítségével járta körül, rávilágítva a különféle pénzügyi megtakarítások öröklésének módjára, a szükséges eljárásokra és a felmerülő költségekre.
A cikk kiemeli, hogy a pénzintézetek a haláleset igazolását követően zárolják az elhunyt vagyonát, amíg a közjegyző jogerősen át nem adja azt az örökösöknek vagy kedvezményezetteknek. Fontos különbség, hogy ha az örökhagyó halál esetére szóló rendelkezéssel kedvezményezettet nevezett meg, akkor az adott személy a hagyatéki eljárástól függetlenül azonnal hozzáférhet a megtakarításhoz.
A megtakarítás típusától függően az öröklés módja eltérő lehet:
- Bankbetétek: a közjegyzői végzés után férhetők hozzá, az örökösök csak ezután juthatnak a pénzhez.
- Állampapírok: maguk az állampapírok öröklődnek, nem azok értéke, így az örökös dönthet azok sorsáról.
- Lakástakarék: törvény alapján illetékmentes, ha lakás-előtakarékossági szerződés alapján történik a vagyonszerzés.
- Életbiztosítások: ezek a kifizetések általában nem képezik a hagyaték részét, és illetékmentesek, a megjelölt kedvezményezettek közvetlenül kapják a pénzt.
- Nyugdíjpénztári megtakarítások: szintén örökölhetők, gyors hozzáférés biztosított, ha van kedvezményezett.
A hagyatéki eljárás időtartama nagymértékben függ a rendelkezésre álló információktól és a jogviták hiányától. Ideális esetben néhány hónap alatt lezárható, de peres ügyek esetén akár éveket is igénybe vehet.
A költségek között szerepel a közjegyzői eljárási díj, valamint – ha nem áll fenn mentesség – az öröklési illeték, amely általánosan 18 százalék lehet a megszerzett ingóságok után. Közeli hozzátartozók (egyenes ági rokonok, túlélő házastárs, testvér) azonban illetékmentességet élveznek. Lónyai Márta ügyvéd hangsúlyozza, az örökhagyók részéről célszerű előre gondoskodni pénzügyeik rendezéséről. A megtakarításoknál, ahol lehetőség van rá, ajánlott kedvezményezettet megnevezni, egyéb esetekben pedig végrendeletet készíteni. Egy átgondolt végrendelet nemcsak az öröklési folyamatot gyorsítja, hanem megelőzheti a jogvitákat is.
