Takács Péter az egészségügyi alapellátás átalakításáról és a fejlesztések további irányát illetően elmondta, hogy a korábbi körzetstruktúra a ’80-as, ’90-es évek végén alakult ki. Csaknem egymillióval lettünk kevesebben a ’80-as évektől napjainkig, ebből adódóan a háziorvosi praxisok betegszáma drasztikusan lecsökkent, ezért a korábbi rendszer finanszírozási szempontból kedvezőtlen volt.
Ebből adódóan mi járási központokban gondolkoztunk. Az OKFŐ alapellátásban tapasztalatot szerzett szakembereire bíztuk népességszám és földrajzi adottságok figyelembevételével a körzethatárok meghatározását
– említette az államtitkár a tavaly év végén elfogadott egészségügyi reformcsomag indokai között. Hozzátette: a degressziós sávot nyár folyamán módosítani fogják minimum 1800-2000 főre, de akár 2500-ra is emelhető a praxishoz tartozók száma. Az államtitkár elmondta, hogy a 6600 háziorvosi praxis közül 680 betöltetlen, 2028-ig ezeket szeretnék megszüntetni. Az ellenőrzések során azonban az is kiderült, hogy voltak visszaélések, például egy orvos nevén tíz praxis volt bejelentve, de csak egyet működtetett, emellett voltak a betegek számára megközelíthetetlen, kieső vidéki rendelők is.
Takács Péter előadásában kiemelte, hogy a háziorvosok szakvizsgájuknak megfelelően holisztikus tudással rendelkeznek, mégis szűk mezsgyén mozog a tevékenységük. A praxisok feladatainak bővítése tekintetében számítanak a diplomás szakdolgozók kompetenciáira, angliai mintára kibővítenék bizonyos rendelőkben is elvégezhető szűrésekkel, a már ellátásban szereplő krónikus betegek beutalóinak, receptjeinek kiírásával. Kapnának jogosultságot kórházi indikációval gyógyászati segédeszközök felírására is. Ebből adódóan az „egy orvos, egy asszisztens” praxisgyakorlatot szeretnék megszüntetni, a rendelőkben a szakdolgozói létszámot kibővíteni.
A telemedicina és a telemetria használatával az orvos-beteg találkozás csökkenthető. Mint fogalmazott, a mesterséges intelligenciának nagy szerepe lesz abban, hogy majd az EESZT-be a beteg használatában lévő, vércukor-, EKG-, vérnyomásmérő adataiból jelzi az orvosnak, hogy mikor van szükség beavatkozásra. Az adatok implementálása a beteg és a gyártók beleegyezésével történhet meg.
A minősítési indikátorokat illetően Takács Péter elmondta, hogy azokat a NEAK évek óta alkalmazza, az új rendszerben a meglévő 12-ből hármat modernebbre cseréltek.
Mint fogalmazott, ebben egyeztettek a Magyar Orvosi Kamarával, amely szerint az indikátorok összefüggésben vannak a háziorvosi praxisban folyó munka minőségével.
Az ügyeleti rendszer átalakítását az államtitkár úgy értékelte, hogy már az első pilotnál, Hajdú-Bihar megyében bebizonyosodott, hogy jól működik: délután 16–22 óra között nagyobb a betegforgalom, ami ezután a tizedére esik vissza, többségében sürgősségi ellátást igénylő esetekre.
A bizottsági ülésen részt vett Kincses Gyula, a MOK elnöke, aki az elhangzottakra úgy reflektált: a kamara mindig is próbált a visszaélések ellen fellépni, egy rendszerszintű átalakításhoz pedig nem a kivételeket kellene figyelembe venni. Kiemelte: az államtitkár által elhangzottak nagy része elfogadható és vállalható, de az átalakítások előtt széles szakmai és társadalmi párbeszédre lenne szükség.
Kincses Gyula egyetértett a praxisteam létrehozásával, de úgy véli, a diplomás ápolók létszámbővítésével a praxisokat úgy kell átalakítani, hogy a jelenleg működő hatezerben megmaradjanak az orvosok. Mint mondta, a fix béreket szükséges megőrizni, a minőségi indikátoroknak ezen felüli juttatásoknak kell lenniük.
Nem az ügyeleti rendszer átalakítása ellen tiltakoztunk, a degresszió, a rezsitámogatás felülvizsgálását kívántuk elérni, ennek a legkevésbé betegeket veszélyeztető eszköze, ha tiltakozásként nem írjuk alá a szerződést
– emelte ki a MOK elnöke. Hozzátette: a praxisgazdálkodások megváltoztatása jó irány, mivel az önkormányzatok nem voltak érdekeltek ennek a hatékony fenntartásában.
Az ügyeleti rendszer átalakítását pedig abból a szempontból vélik aggályosnak, hogy nincs megfelelően szétválasztva, hogy mi tartozik a 24 órás sürgősségi és mi a háziorvosi kompetencia alá. Kincses Gyula szerint ezeket szakmailag át kellene gondolni.
A lakosság egészségi állapotában meghatározó az alapellátáshoz való hozzáférés és annak korszerűsége, minősége
– zárta felszólalását a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
