Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Háborús vészhelyzetet: 800 milliárdot vár a kormány a különadóktól, amit haderőfejlesztésre és rezsicsökkentésre költenek


Elhúzódó háború és energiaválság újabb világgazdasági válság veszélyével fenyeget, és a brüsszeli szankciós politikai is felelős azért, hogy az árak ilyen mértékben emelkedtek, mondta el a szerdán bejelentett különadókról Gulyás Gergely miniszter a legújabb Orbán-kormány első kormányinfóján csütörtök délután.

Gulyás hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború egyelőre nem jelent közvetlen háborús fenyegetést Magyarország számára, ugyanakkor humanitárius katasztrófa veszélye benne van és a gazdaságnak is súlyos károkat okozhat. Ezért döntöttek amellett, hogy azoktól, akik ebben a jelenlegi helyzetben extra haszonra tesznek szert, elvárható, hogy járuljanak hozzá a rezsivédelemhez és a honvédelemhez. Extraprofit-különadókat fognak kivetni a szerdán megnevezett szektorokban, és ebből finanszírozzák majd a rezsiárak védelmét, illetve a honvédelmi kiadásokat.

A többletnyereség egészét sehol nem vonják el, de jelentős részét igen, mondta Gulyás, aki szerint az intézkedések arra is garanciát adnak, hogy az idei 4,9 százalékos költségvetési hiánycél teljesüljön.

A jövő évi költségvetési tervet is most terjesztik be, a kormány jelen állás szerint 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánycéllal, illetve 4,1 százalékos növekedéssel számol a következő évben.

A benzinárstoppal komoly visszaéléseket tapasztaltak, ezért péntektől csak a magyar rendszámú, magyar forgalmival rendelkező járművek tankolhatnak majd az olcsóbb benzinből, ezzel szorítanák vissza a benzinturizmust. Az intézkedés éjféltől lép hatályba, és ha jól értjük, a benzinkutak kasszájában a forgalmi bemutatásával lehet majd a fagyasztott árú benzint kifizetni.

A kormányinfón jelen volt Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is, aki elmondta, hogy védekezni kell a recessziós félelmekkel szemben, válságellenálló gazdaságra van szükség: a költségvetést és az államadósságot is kézben is akarják tartani, ragaszkodnak idén a 4,9, míg jövőre a 3,5 százalékos hiányhoz.

Nagy elmondta azt is, hogy a kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre, de úgy kell ezt végrehajtaniuk, hogy „megvédjék a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat, a családvédelmi intézkedéseket és a rezsicsökkentést is”. Ezért a minisztériumok költségvetését csökkentik és átütemezik az állami beruházásokat, és egyre nagyobb mértékben csak a piaci beruházásokat kell ütemezni.

Ahol megkezdődött az építkezés, ott nem hagyják félbe, torzókat nem akarnak hagyni. Még el nem kezdődött építőipari beruházásokról van szó, ezeket 2023-ról 2024-re halasztják, a listát a tervek szerint nemsokára közzéteszik majd.

A kiadási oldal csökkentése 60 százalékban, míg a különadókból származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiánycél eléréséhez.

Az extraprofit-különadók a jelenleg érvényben lévő ágazati adók fölött lesznek majd kivetve, összesen nyolc szektorban:

Bankszektor: elvonják az extraprofitot, kibővítik a tranzakciós illetéket (250 és 50 milliárd forintot jelentő tétel). Nagy elmondása szerint 300 milliárd forintot idén és jövőre is beszednék.
Biztosítói szektor: 50 milliárd forint
Energiaszektor: főként a Mol érintett itt, 300 milliárd forintot vonnak el
Kiskereskedelmi szektor: 60 milliárd forint
Telekommunikációs szektor: 40 milliárd forint
Légitársaságok: 30 milliárd
Gyógyszerforgalmazói szektor (a kis szereplők nem): 20 milliárd forint
Reklámadó is visszatér 2023 januárjától, 15 milliárd forint
Ezek összesen meghaladják a 800 milliárd forintot.

Nagy ezután elmagyarázta, hogy a kormány szerint melyik szektor miért tesz szert extraprofitra: a telekommunikációs szektorban például azért, mert a covid-járvány alatt mindenki többet volt otthon, többet internetezett. Hasonló okokból kapnak különadót a biztosítók is: a járvány alatt ugyanis nőtt az öngondoskodók száma, és ezzel a cégek profitja is. Ugyanígy, a gyógyszerforgalmazók is jól jártak például a növekvő vitaminfogyasztással.

„A reklámadó pedig összefügg lényegében a tévézéssel és a reklámozással” – mondta el Nagy.

A miniszter hangsúlyozta, hogy nem a profitot, hanem az extraprofit egy részét veszi el, és ezért szerinte ezt nem fogják megérezni a fogyasztók a lakossági árakban.
Nagy később arról beszélt, hogy a vállalatok is tudják, hogy ez olyan profit, amiért nem dolgoztak meg, és ezek elvonásának nincs köze a növekedésükhöz. Épp ezért is várják el, hogy ne hárítsák át a fogyasztókra. Szerinte azzal lehet ezt kivédeni, hogy ha egy cégnek ugyanannyi marad a profitja, az lehet jele annak, hogy áthárította a különadóval elvont összeget a fogyasztókra.