Tavaly már 18 ezer magyarnak csalták ki a bankszámlaadatait, a bankkártyás csalásokból pedig tízszer ennyi van, és ezek értéke is egyre nagyobb. A kiberbűnözőknek bedőlő ügyfelek sokszor nem kapnak kártérítést, miközben az így elszenvedett veszteségük néhány év alatt megsokszorozódott. A csalók egyre kifinomultabb módszerekkel próbálkoznak, így érdemes mindig résen lenni, ha bárki bankkártya- vagy bankszámlaadatokat követel tőlünk, és figyeljünk nagyon oda a futárcéges csalásokra is. Sokszor ezek ugyanis elmaradnak, itt vannak a sokkoló számok.
Ijesztő mértékben nő az elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett sikeres visszaélési kísérletek száma és értéke Magyarországon. Tavaly 18 296 visszaélés valósult meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett adatai szerint. A csalásokkal az ügyfeleket több mint 23 milliárd forinttal károsították meg. Emellett mintegy 60,5 ezer visszaélési kísérlet is regisztráltak, ezek értéke 19 milliárd forintot tett ki.
2022-ben még a 2023-as a harmadát sem érte el a sikeres csalási kísérletek száma, és a kár is alig 9 milliárd forint volt. Öt évvel ezelőtt, 2019-ben pedig csupán 58 ízben sikerült csalónak hozzáférniük az ügyfelek bankszámláihoz, és akkor még csak 437 millió forintot zsákmányoltak. A csalási dömping a covid idején, 2020-ban indult be, azóta minden évben a többszörösére nőtt a sikeres visszaélések száma és értéke.
Némi öröm az ürömben, hogy 2023 utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest mintegy a harmadával csökkent a megvalósult csalások száma és összege. Ebben szerepet játszhatott egyrészt az ügyfelek ébersége, másrészt a bankok visszaéléseket szűrő rendszerei. Egyetlen negyedév kedvezőbb adatai azonban nem feltétlenül jelentik a hosszabb távú trend megváltozását – jegyzi meg óvatosan az MNB is, vagyis továbbra is indokolt a fokozott elővigyázatosság.
Telefonos banki csalások: hívogatnak, riogatnak, sürgetnek
Jóformán nincs már olyan banki ügyfél Magyarországon, akit ne hívtak volna fel internetes csalók azzal, hogy gyanús utalásokat találtak a bankszámláján, emiatt azonnal intézkednie kell, hogy biztonságba helyezze a pénzét.
A csalók biztonsági számlára utaltatják át a pénzt, vagy olyan programot telepíttetnek a telefonra, számítógépre, amelynek a segítségével átveszik az irányítást a készülék és az ügyfél bankszámlája fölött is. Hogy mik azok a programok, amiket semmiképpen se telepítsen fel, arról az RTL Híradó készített összeállítást.
Másoktól hamis banki honlapokon keresztül csalják ki a hozzáféréshez szükséges adatokat. Ennek egyik elterjed módja, hogy csomagküldő szolgálatnak adják ki magukat, és azt kérik, hogy egy sms-ben szereplő linken frissítse az ügyfél az adatait.
Ha a megtévesztett ügyfelek önként adják ki az adataikat a csalóknak, általában nincs esélyük többé arra, hogy visszaszerezzék a pénzüket. A bankok ilyenkor mentesülnek a felelősség alól.
Ez abból a szempontból érthető is, hogy ellenkező esetben éppen az „öncsalás” lehetne a visszaélés új formája, amikor az elkövetők banki ügyfélként maguk nulláznák le a saját számlájukat, majd követelnének kártérítést.
Vagyis a legjobb, ha az ügyfél óvatos, a csalóknak nem adja meg a bankszámlája, bankkártyája adatait, az sms-ben érkező linkekre nem kattint rá, új alkalmazásokat, „vírusirtót” nem telepít fel, a bank nevében telefonáló, gyanús tranzakciókkal riogató álügyfélszolgálatosokra pedig rácsapja a telefont.
