Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Azok az EU-polgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában, továbbra is az országban maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, de ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel európai uniós letelepedett státusért (EU Settled Status) – kell folyamodniuk. Ugyanez vonatkozik az EU, Izland, Norvégia és Liechtenstein alkotta szélesebb Európai Gazdasági Térség (EGT), valamint Svájc Nagy-Britanniában élő állampolgáraira.

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett új negyedéves összesítése szerint az EGT és Svájc Nagy-Britanniában élő állampolgárai részéről március 31-ig 7 899 820 letelepedési kérvény érkezett.  A belügyi tárca ismertetése szerint a csaknem 8 millió folyamodvány valójában 6,3 millió kérvényezőtől érkezett, mivel sokan ismételt kérvényt adtak be. Közülük 3,8 millióan már megkapták a letelepedett, 1,9 millióan az előzetes letelepedett jogi státust.

Az utóbbit azok szerezhetik meg, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában, de ők is megvárhatják az öt év leteltét megszerzett jogosultságaik maradéktalan megtartásával.

A brit belügyminisztérium e héten közölte, hogy további öt évvel meghosszabbítja a végleges letelepedett státus megszerzéséhez rendelkezésre álló időt azok számára, akik valamilyen okból az előzetes letelepedett státusuk lejárta után – vagyis az öt év elteltével – nem folyamodtak személyesen a végleges letelepedési engedélyért. Ez jelentős könnyítés, mivel a belügyi tárca korábbi tervei alapján az előzetes letelepedett státusban eltöltött öt év után az EU-állampolgároknak két évük lett volna a végleges letelepedett státus megszerzésére.

A minisztérium ismertetett negyedéves statisztikája szerint

MÁRCIUS 31-IG 185 950 MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR FOLYAMODOTT TARTÓS NAGY-BRITANNIAI LETELEPEDÉSI ENGEDÉLYÉRT.

A lista élén a románok állnak 1 712 440 letelepedési folyamodvánnyal, őket a lengyelek követik, akik közül március végéig 1 235 100-an kértek nagy-britanniai letelepedett státust.

Tavaly 33 700-an vándoroltak ki Magyarországról, aminél többen 2010 óta egyszer sem hagyták el az országot – tette közzé nemrég legfrissebb éves adatsorát a statisztikai hivatal (2010 előtti adatokat sem az úgynevezett Tájékoztatási adatbázisban, sem a Stadat nevű összefoglaló táblázatgyűjteményben nem találtunk). A KSH a belügyminisztériumi lakcím- és a NEAK taj-nyilvántartási alapján összesítette a kivándorlók számát, valamint közzétették a fontosabb kivándorlási célországokat is.

A 33 700 kivándorló (azért a százasra kerekített szám, mert még előzetes adatról van szó) annyi, mintha Mosonmagyaróvár teljes népessége külföldre költözött volna. A 2010 óta eltelt 14 évben összesen 324 179 magyar vándorolt ki az országból, ami több, mint Debrecen és Nyíregyháza lakosainak száma összesen.

Az látszik, hogy a kivándorlás 2010-től az évtized közepéig előbb meredeken, majd lassuló tempóban ívelt felfelé. A múlt évtized második felében folyamatosan csökkent, elsősorban Nagy-Britannia mint célország vonzereje csökkent – nyilván ez összefüggésben volt az ország európai uniós kiválásával. Az, hogy 2020-ban volt mélyponton a magyarok kivándorlási hajlandósága, két okkal magyarázható: a koronavírus-világjárvánnyal és a hatását akkortól igazán éreztető brexittel.

Az elmúlt négy évben aztán ismét dinamikus emelkedésnek indult, 2020-hoz képest tavalyra 74 százalékkal nőtt az országot elhagyók száma. A legnépszerűbb ország most már 2019 óta minden évben Ausztria, tavaly már többen költöztek oda, mint ahányan tíz évvel korábban összesen elhagyták az országot.