
Képünk illusztráció Fotó: MTI
A Védelmi Tanács létrehozása ahhoz a strukturális változáshoz köthető, amely az ötödik Orbán-kormány hivatalba lépésével történt. Havasi Bertalan azt mondta: az elhúzódó ukrajnai háború és a nyomában járó európai gazdasági válság, valamint a fokozódó migrációs nyomás miatt a következő években különös figyelmet kell fordítani Magyarország biztonságának és szuverenitásának megvédésére.
A KORMÁNYON BELÜL MŰKÖDŐ VÉDELMI TANÁCSNAK EBBEN KIEMELKEDŐ SZEREPE LESZ.
Ez a testület foglalkozik majd többek között a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a közbiztonsággal, a határrendészettel, a honvédelemmel, a menekültüggyel, a katasztrófavédelemmel, a terrorelhárítással valamint a védelmi fejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztésekkel és jelentésekkel – ismertette Havasi Bertalan.
Közölte azt is, hogy a Védelmi Tanács a kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fórumaként fog működni, amelynek elnöke a miniszterelnök, titkára pedig a nemzetbiztonsági főtanácsadó lesz (az utóbbi tisztséget Kovács József nemzeti információs államtitkár tölti be Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodában).
A Védelmi Tanács tagja a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter valamint a miniszterelnök által kijelölt tagként a nemzetbiztonsági főtanácsadó. A Védelmi Tanács ülésén állandó meghívottként részt vesz a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.
A Védelmi Tanács szükség szerinti gyakorisággal ülésezik, de legalább kéthetente összeül. Ezen kívül, szükség esetén bármelyik tagja kezdeményezheti rendkívüli ülés összehívását.