Közzétette - Kategória - Filep Sándor, Vásárosnamény hírei, Vásárosnaményi Krónikák, Vezér cikkek

Filep Sándor: ,,Gyarapszik a város, a térség, a járás, a megye, ezáltal MAGYARORSZÁG!”


Tisztelt Ünneplő VÁSÁROSNAMÉNYIAK, BEREGI EMBEREK!

Vásárosnamény Város Önkormányzata és Képviselő-testülete nevében nagy tisztelettel köszöntök mindenkit, aki megtisztel azzal, hogy elolvassa ünnepi soraimat.

Egy ilyen kis városban, mint Vásárosnamény is, különösen nagy jelentőséggel bír az augusztus 20-i ünnepnap, amely összefogja és erősíti az itt élőkben az együvé tartozás érzését, a magyarságtudatunkat.

Az idei év mindannyiunknak egészen mást hozott, mint amire vártunk. A pandémia megváltoztatott mindent. Mi magyarok, városlakók, az egyházak, gyülekezetek tagjai egyelőre nem ünnepelhetünk úgy, mint eddig.

Nem így terveztük, nem ezt terveztük, de méltósággal tudomásul vesszük.

Államalapításunk ünnepe augusztus 20-a, amikor Szent István királyra emlékezünk. István uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot.
Az általa hozott törvényekkel kezdődik az ezeréves törvénytár.
A szent király nevéhez fűződik a római rítusú magyar keresztény egyház megszervezése, a tudományosság magyarországi kezdete.

A nemzeti ünnep több vallási és világi eseménynek állít emléket: István királyról, az állam-alapító szentté avatásáról, és az új kenyérről szól. Mint minden ünnepet, államalapításunkat – a szent királyra emlékezést – történelmünk évszázadain át sokféleképpen ünnepelte, és élte meg a magyar nép.

Ünnepeink az idők folyamán átalakultak, gazdagodtak, csorbultak, változtak és számos történelmi korszak formálta a jeles események lényegét.

Történelmi tény, hogy államalapító királyunkat nem lehetett minden korszakban szabadon megünnepelni, de a magyarság mégis mindig megtalálta ennek mikéntjét.
A király, akinek nevét törvénybe foglalták, aki új szellemi és társadalmi formát adott a magyarság életének, aki államépítő munkájával megvetette a nemzet életének, és fejlődésének szilárd alapjait, tiszteletet és megbecsülést érdemel.

Az augusztus 20-i ünnepkörünk eredete az államalapítás korára nyúlik vissza. Szent királyunk, azonban nem 20-án, hanem halála előtt 15-én, Nagyboldogasszony napján ajánlotta fel Magyarországot és a koronát Szűz Máriának. Korábban szintén 15-én tartotta a törvénynapokat is, és 1038. augusztus 15-én távozott az élők sorából.

Az ünnep dátumát 1083-ban I. (Szent) László király tette át augusztus 20-ára, mert VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon avatták szentté István királyt.
I. Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként élt tovább.

Napjainkban augusztus 20-a ötvözi Szent István kultuszát, az államalapítás emlékét, az aratás befejezésével az új kenyér ünneplését, a tisztavatást, valamint a tűzijátékot is.

Zárógondolatom az ember legalapvetőbb élelmiszeréről, a kenyérről szól: a kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja.

Az augusztus 20-ai állami ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.

Az új lisztből készült kenyér az államiság jelképévé is vált. Az emberiség táplálkozási szokásaiban rendkívüli szerepet betöltő kenyér alapvető néptáplálék. Némileg különböző formában ugyan, de a világ minden részén fogyasztják.

Ezen gondolatok jegyében kívánom, hogy az év minden napján mindenkinek legyen meg a kenyere, legyen egészsége, munkája és boldog családi élete. Ha ezek megvannak, akkor Vásárosnaményban, a Bereg Szívében megelégedéssel, odafigyeléssel tudjuk megélni mindennapjainkat.

Gyarapszik a város, a térség, a járás, a megye, ezáltal MAGYARORSZÁG.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Filep Sándor

polgármester