Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Figyelmeztetés érkezett: veszélyben a nyugdíjak a koronavírus miatt


Fotó: Getty Images

A nyugdíjrendszereket is fenyegeti a világjárvány nyomán kialakuló válság – derül ki az Aegon nyugdíjfelkészültségi kutatás 2020-as adataiból. A pandémiás helyzet a munkaadók jövedelmezőségét, így a vállalati nyugdíjprogramokat is veszélyezteti.

Miközben az országok az elmúlt több mint egy évszázad legsúlyosabb közegészségügyi válságával küzdenek, a koronavírus-járvány, illetve az azzal együtt járó gazdasági hanyatlás tovább rontotta a nyugdíjrendszerek amúgy is instabil állapotát, különösen a jövőbeni kilátásokat – derül ki friss Aegon nyugdíjfelkészültségi kutatásból.

A gazdaság hanyatlása, a pénzügyi piacok mélyrepülése, a vállalkozások tömeges megszűnése, valamint a munkanélküliség emelkedése külön-külön is óriási kihívást jelent, de e hatások együttese új stratégiákat követel mind a munkaadók és a munkavállalók, mind az állam részéről.

Háromból két munkavállalónak nincs B terve

Ehhez képest a kutatásban részt vett munkavállalók csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van tartalékterve, illetve mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy rendelkezik előre átgondolt, felépített stratégiával arra az esetre, ha már a tervezett nyugdíjba vonulást megelőzően kénytelen lenne abbahagyni a munkát. A helyzetet súlyosbítja, hogy 36 százalék, vagyis minden harmadik megkérdezett úgy látja, munkaadója nem is segíti a nyugdíjra való felkészülését.

A megkérdezett munkavállalók 52 százaléka mondta azt, hogy jelenleg részesül valamilyen munkahelyi nyugdíjprogramban, igaz, ez nem feltétlenül jelent munkaadói hozzájárulást. Így nem meglepő, hogy 2020-ban az Aegon nyugdíjfelkészültségi index (ARRI) nem tudott elmozdulni a 0-tól 10-ig terjedő skála – közepes szakaszát jelentő – 6-os értékéről, és ezen mutatószám javulása a közeljövőben feltehetően nem is várható, hiszen a mostani, koronavírus okozta gazdasági válsághelyzetben a munkaadók számára már önmagában a jövedelmezőség fenntartása is rendkívüli kihívást jelent, sőt, jelentős részük elbocsátásokra kényszerül.

Az állami rendszer aligha lesz elegendő

Mindez hosszútávú kockázatokra is rávilágít, mivel a dolgozók majdani nyugdíjjövedelmük 24 százalékát a munkaadók által üzemeltetett munkahelyi nyugdíjkonstrukcióktól remélik. Ugyanakkor az állami nyugdíjrendszerek kihívásai miatt az egyénekkel szemben is fokozódik egyfajta elvárás, miszerint vegyék ki jobban a részüket nyugdíjaskori jövedelmük előteremtéséből.

A jelentés szerint a munkaadóknak, még a koronavírus-járvány jelentette nehéz helyzetben sem szabadna megfeledkezniük arról, hogy sokszor akár aprónak tűnő, a dolgozóik életében mégis meghatározó jelentőségű intézkedéssel segíthetik munkavállalóikat: például szakképzéssel vagy oktatással.

A 2020-as adatok alapján a dolgozók mindössze 34 százaléka tervezi, hogy a nyugdíjkorhatár elérésével egy csapásra felhagy a munkával és nyugdíjba vonul, 57 százalék fokozatos nyugdíjba menetelre számít, valamint arra, hogy valamilyen formában nyugdíjas éveiben is dolgozni fog.

A nyugdíjas korukban dolgozni szándékozók fele ezt nem anyagi, illetve megélhetési okokkal indokolta, hanem azzal, hogy idősebb éveiben is aktív szeretne maradni és nem akar szellemileg leépülni. A legtöbben úgy látják, nyugdíjasként a jelenlegi jövedelmük durván kétharmada biztosítaná számukra a kényelmes öregkort, ám a megkérdezettek csupán egynegyede érzi úgy, hogy jó úton halad ennek elérése érdekében.

Nincs munka az idősebbeknek, hiába dolgoznának

Bár a munkavállalók több mint fele igényelné, hogy a korhatár betöltésekor fokozatosan menjen nyugdíjba, mindössze 24 százalékuk érzi úgy, hogy jelenlegi munkahelyén az idősebb korosztály számára is kínálnak megfelelő munkaköröket, és csupán 28 százalékuk mondhatta el munkaadójáról, hogy megteremtette annak lehetőségét, hogy a dolgozói idővel teljesről részmunkaidősre váltsanak. A válaszadók egyharmada (33 százalék) azonban úgy látja, munkaadója semmit nem tesz a többgenerációs munkahely megteremtéséért – pedig akkor akár élete későbbi szakaszában is folytathatná a munkát.

Mindez felveti a foglalkoztatási és nyugdíjjuttatási hordozhatóság szükségességét: a válaszadók 58 százaléka egyetért azzal, hogy az “életre szóló munkahely” ma már a múlté.

/www.napi.hu/