Közzétette - Kategória - Beregi Krónikák, Egyéb, Regionális hírek, Rendezvények, Vásárosnaményi Krónikák, Vezér cikkek

Feltárt titkok, érdekességek Vásárosnaményról a Beregi Múzeummal, amiket csak kevesen ismernek…


Titkok, érdekességek Vásárosnaményről, amiket csak kevesen ismernek

Vásárosnamény –  A megye egyik legnagyobb és legkiemelkedőbb gyűjteményével rendelkező Beregi Múzeum a Bereg szívében, Vásárosnaményban számtalan történelmi és népi hagyományokra épülő programsorozattal örvendeztette már meg az itt, illetve a környéken élőket. A Varga János múzeumigazgató által vezetett intézmény legújabb programsorozatában, csatlakozva a Közösségek Hetének országos rendezvénysorozatához, várostörténeti séta keretein belül mutatta be a város érdekes történelmi tényeit, régmúltját és annak életét, mely a ,,Naményi vagyok nem turista nevet viselte”. A térségben egyedülálló várostörténeti túra során Kissné Gráf Éva kalauzolta végig régi fotókon illetve a Múzeum birtokában lévő, régmúltból fennmaradt leírások alapján. A megjelenteket elsőként Varga János, a Múzeum igazgatója köszöntötte, aki röviden ismertette a program menetét. Szavait követően Kissné Gráf Éva, a Múzeum történésze rövid ismertető keretein belül ismertette Vásárosnamény régmúltját. Itt megtudhattuk, hogy a régészeti leletek tanúsága szerint a Bereg központja, Vásárosnamény és környéke már az újabb kőkortól kezdve lakott településnek számított. Ezt a tényt a Beregi Múzeumba ezekről a területekről bekerült tárgyak igazolják. A régészeti lelőhelyek bejegyzését Csiszár Árpád, a Beregi Múzeum alapítója végezte el, aki összegyűjtötte a leleteket és szakemberek segítségével meghatározta azokat.

Máthé-kúria Vásárosnamény

Máthé-kúria

A program kiindulási pontjául a Máthé-kúria szolgált, melyet „kis Tomcsányinak” is neveznek, hisz kinézetében nagyon hasonlít a Múzeum kiállításainak helyet adó Tomcsányi-kastélyra, bár jóval kisebb méretekkel büszkélkedhet. Továbbá megtudhattuk, hogy az épületet államosították, mely által különféle funkciókat látott el, mint pártbizottság is. Hasznosítására nagyon sok elképzelés volt, de a járás vezetősége úgy döntött, hogy az épületben méltó helyet kapna a múzeum. A döntést nyomban tett követte. A múzeum megkezdte az átköltözést, így az épület 1970 óta szolgál folyamatosan múzeumi célokat.

elvalaszto2

MSZMP-székház Vásárosnamény

Különböző funkciókat látott el az épület, pl. pártbizottság is működött benne egészen 1969-ig, amikor is megépült a kétszintes MSZMP-székház, így a pártbizottság még ebben az évben kiköltözött a Máthé-kúriából.

elvalaszto2

Katolikus templom vásárosnamény

katolikus templom

A második állomáson a helyi katolikus templom került bemutatásra, itt egyebek mellett megtudhattuk azt is, hogy a templom régi telke a Friedländer testvérek tulajdonát képezte, melyet az egyház 9500 pengőért vásárolt meg. A vásárláshoz banki kölcsönt vettek fel, mely 6000 pengőt jelentett akkoriban. A hívek akkor összefogtak, hogy megépülhessen a templom, de a szépen gyűlő adományok összege kevésnek bizonyult az építkezéshez. A gyülekezet tagjai elkeseredésükben Eötvös Sándor császári és királyi kamarás és Eötvös Tamás egyházközség világi elnökének kíséretében az Apostoli Kormányzóhoz fordultak segítségért. Tőle ígéretet kaptak arra, hogy a püspöki birtok terhére segíti a naményiak templom és parókia építését. Nyomban meg is indultak a munkálatok. Először a plébánia épült fel. Ekkor készült el Uszkay Pál és családja adományaként a templom előtt ma is álló kereszt. A templom építőmestere Kozma Gy. Rezső és Scheibli Györgyöt voltak. 1936-ban szentelték fel a templomot.

elvalaszto2

Főszolgabírói Hivatal

Főszolgabírói Hivatal

A harmadik állomáson Tamási Áron egykori fogva tartási helyének színhelye került bemutatásra, mely akkoriban a főbb hivatalok egyikének, a Főszolgabírói Hivatalnak adott otthont. Megtudhattuk továbbá, hogy a főszolgabíró a járás első tisztviselője volt, aki felügyelte a hatósága alatti községeket; jogait és kötelességeit az egyes törvények és rendeletek határozzák meg. Itt Naményban több főszolgabíró is tevékenykedett, mint a tákosi születésű Vajas Sándor is.elvalaszto2

Tamási Áron emléktáblájaItt található Tamási Áron emléktáblája, aki 1935 márciusának végén járt Vásárosnaményban. Tarpára igyekezett, hogy segítsen Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselővé történő megválasztásában. Azonban a főszolgabíró és a csendőrség feltartóztatta és itt, a főszolgabírói hivatalban kihallgatva tartották fogva.

elvalaszto2

II. Rákóczi Ferenc Gimnázium vásárosnamény

II. Rákóczi Ferenc Gimnázium

A túra negyedik állomása a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium épülete volt, mely a korabeli népi szóbeszéd szerint járványtemetőként  is funkcionálhatott, de ami egészen biztos, hogy bronz- és rézkori leleteket tártak fel egykoron ezen a helyszínen. Amikor kolerajárvány volt itt, akkor a helyi orvos olyan orvosságot adott a betegeknek, hogy azok meghaltak tőle és nem fertőztek tovább. Nem igazolható, hogy itt valóban járványos temető lett volna. Továbbá, hogy az új gimnázium épülete közel azon a helyen van, ahol annak idején, a Tiszán átkelő kurucok tábora volt. elvalaszto2

Számel-féle malomhoz tartozó régi épület vásárosnamény

Ötödikként a gimnáziummal szemben található Számel-féle malomhoz tartozó régi épületről tudhattak meg érdekességeket a várostörténeti séta résztvevői. Aztán azt, hogy mellette helyezkedett el a malom, amelyet az 1950-es években bontottak el, ami aztán városi piacként funkcionált.

elvalaszto2

Tomcsányi-kastély vásárosnamény

Tomcsányi-kastély

A hatodik állomásként a város leglátogatottabb turisztika helyszínét és a térség legértékesebb gyűjteményeinek tárházát, a Tomcsányi-kastélyt foglalta magában. A kastélyt Lónyay László (dédunokája Lónyay Menyhért, aki pénzügyminiszter volt az Andrássy-kormányban, majd egy évig miniszterelnök is volt) építtette 1728-ban. Vásárosnaményban meghatározó szerepet játszott a Lónyay család. A Lónyayak a honfoglalással egy időben kerültek a térségbe. Namény már a XVIII. század első felétől két rangos épülettel is rendelkezett: a település északi végén a Lónyayak kastélya, amelyet utolsó tulajdonosáról Tomcsányi-kastély néven ismernek és a település keleti szélén az Eötvös-kúria. A Tomcsányi család az államosításig használta a kastélyt. Ez után a katonai kiegészítő parancsnokság tanyázott benne, majd 1954-től középiskolai kollégiumként működött 1986-ig, az új kollégium felépüléséig. Ezt követően 2005-ig az épület üresen állt, teljesen lepusztult, elhanyagolt környezetben. Helyreállítására 2007-ben kerülhetett sor pályázati források segítségével. A múzeumban őrizzük Bibó István művészettörténész Tomcsányi-kastélyról készített tanulmányát, melyből megtudhatjuk, hogy 1810-ben hogyan nézett ki a kastély.

elvalaszto2

Városközpont vásárosnamény

városközpont

A Szent István parkon áthaladva, régi képeken keresztül tudhatták meg a résztvevők, hogy a városközpont a XX. század első harmadában alakult ki. Az itt lakó gazdák többsége kiköltözött aztán a Páskomba, helyüket iparosok, kereskedők, zsidó bérlők foglalták el, mindemellett központjául szolgált a város és a környék kereskedelmének is.elvalaszto2

Rákóczi út és Szabadság tér sarka vásárosnamény

Rákóczi út és Szabadság tér sarka

A következő, hetedik állomáson az 1920 körül épült, Máthé Béla emeletes bérlakásának helyszínét vették szemügyre. A Rákóczi út és Szabadság tér sarka lévő épületben volt a Takarékpénztár, katonai parancsnokság, majd házasságkötő terem és Fafaragó Galéria. A kis épület jegyzői lakás volt, majd a gimnázium externátusa és szövetkezeti iroda.elvalaszto2

Főtér vásárosnamény

főter 1

A nyolcadik helyszínt maga a város központja, azaz annak főtere adta. A régi képek segítségével és a beszámolók alapján megtudhattuk, hogy az itt lévő épületeket iparosok használták kereskedelmi célra, illetve itt épültek a nagyobb zsidó kereskedők házai, mint Kozma József fűszer-csemege és italáru üzlete.elvalaszto2

Bazár vásárosnamény

Kilencedik állomásként felvilágosítást kaphattunk a Bazár szerepéről illetve annak egykori helyéről, mely az egyház emeletes bérháza volt. Földszintjén üzlethelyiségek voltak, az emelet egyik felét a Járásbíróság és a Telekkönyvi Hivatal, a másik felét előkelő polgárcsaládok bérelték. Itt kapott helyet a Hangya Szövetkezet is. Visszaemlékezések szerint ez az épület 1905-ben épült.

Csipke

Csipke

Tizedik állomásként a Bazárral szemben álló, a Mandel nevű zsidó kereskedő család boltja és lakása volt. Emeletén Úri Kaszinót létesítettek, mely szórakozási lehetőséget biztosított az úri osztály számára. Az épület többféle funkciót ellátott az elmúlt évtizedekben. Az államosítás után az ÁFÉSZ egy éttermet alakított ki, a híres Csipkét, amely Murzsa Berti cigányprímás muzsikájáról lett ismert. 1946-ban építették fel a környék első ÁFÉSZ ruházati áruházát is.elvalaszto2

Református templom vásárosnamény

református templom

Tizenharmadik megállót a város legnagyobb számú középkori egyházközösségének, a reformátusok székhelyéül szolgáló templom adta. A templom 1333-ban már állt központi helyen, az utca hossztengelyében, a mai református templom helyén, a település egyetlen temploma, a gótikus stílusban épült, hajóból és szentélyből álló torony nélküli kőtemplom, amelynek boltíves mennyezetét és falait freskók ékesítették. A templom méretére és stílusára a ma is működő márokpapi templomhoz volt hasonló. Kegyúri templom lehetett, építtetője valószínűleg az akkor itt már birtokos Lónyay család volt, akik a kezdetektől fogva hűséges  támogatói voltak a református egyháznak. Családtagjai a kápolna alatti sírboltban nyugszanak. 1827-ben építettek a templom nyugati végéhez egy magas tornyot, amelyet a 1828-ban egy nagy szélvihar ledöntött. 1833-ra sikerült csak helyreállítani. A toronnyal kibővített kis gótikus templomot ilyen formában 1937-ig használta a naményi református gyülekezet. Ekkor a középkori templomot lebontották. Helyére Balázs Horváth István budapesti építész tervei alapján építették fel a mai 400 ülőhelyes késő barokk stílusú építményt.elvalaszto2

DSCN9692

Balázs József Városi Könyvtár épülete

Az utca túloldalán a Balázs József Városi Könyvtár épületéről is szó esett, mely 1908-ban épült, eredetileg orvosi lakás volt, méghozzá egy Pafogán nevű zsidó orvosé. A földszinten működött konfekció bolt, órás műhely, majd később cukrászda, aztán bútorbolt és Statisztikai Hivatal is.elvalaszto2

Esze Tamás Járási Kultúrház vásárosnaményTizennegyedik állomásként, a ma már nem létező kulturális intézmény, az Esze Tamás Járási Kultúrház került bemutatásra, mely 1951-ben kezdte meg működését. A 60-as évek elejétől Takács Kálmán és Sánta Miklós igazgatók vezetésével dinamikus kulturális tevékenység bontakozott ki helyi és területi szinten is.

elvalaszto2

Eötvös-kúria

Eötvös-kúria

Tizenötödik állomásként a Beregi Múzeum régi iskolatörténeti kiállításának és faraktárának helyszínéül szolgáló Eötvös-kúria épülete szolgált.  Az itt megtekintett Eötvös-kúria feltehetően 1848 előtt épülhetett, amelyet valószínűleg Eötvös Tamás (Bereg megyei alispán) építtetett. Később unokája, Eötvös Sándor lakott az épületben, erről a múzeum birtokába lévő fényképek tanúskodnak. Érdekes tényként megtudhattuk, hogy felújítása során a padlástérből és annak padozatából két 48-as fegyver, egy huszárszablya és egy puska került elő.elvalaszto2

Naményi vár

régi Naményi vár

Utolsó állomásként egy igazi kuriózumra került sor, hiszen a régi Naményi vár helyszínén zárták a túrát az érdeklődők. A vár Lónyay András végakaratának megfelelően épült annak emlékére, hogy egy vadászat alkalmával Mátyás királyt láthatta vendégül. 1628-ban a vár és a hozzá tartozó birtok Lónyay Annáé lett, aki előbb Wesselényi István, majd Kemény János erdélyi fejedelem felesége volt. Ő azonban hűtlenségbe keveredett ezért vagyonvesztésre ítélték és elrendelték a vár lerombolását. Lónyay Anna halála után a vár és annak birtokai Absolon Dániel tulajdonába került, melyet 1718-ban Eötvös Miklós megvásárol. Így kerültek az Eötvösök Vásárosnaményba, innentől kezdve használja a család a vásárosnaményi előnevet. Naményba Eötvös Miklós már második feleségével, Debreczenyi Máriával költözött, és még a birtok vásárlásának évében felépítette a kúriát, ahol az 1848/49-es szabadságharc két jelentős személyisége: Eötvös Tamás és Eötvös Mihály (Eötvös Miklós dédunokái) születtek. Eötvös Sándor (Eötvös Miklós fia) Bereg megyei alispán 1771-ben római katolikus kápolnát építtetett kőoltárral, melyben Jancsó Ferenc minorita szerzetes szolgált. A romos vár felbecsülése utoljára 1752-ben történt. Többé nem állították helyre, de egyes részei még 1880 táján is láthatóak voltak. A település növekedésével a területet beépítették, a nyomok teljesen eltűntek. elvalaszto2

[slideshow_deploy id=’124246′]

[fbvideo link=”https://www.facebook.com/BeregiHirek/videos/1353276661428056/” width=”650″ height=”365″ onlyvideo=”1″]


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük