Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Ezekben a szakmákban vidéken is csúcsfizetés vár: van, amihez diploma sem kell


Vidéken régiós szintű bontásban is jelentős fizetésbeli különbségek vannak. Ugyanazzal a szakmával rendelkező diplomás vagy OKJ képesítésű szakemberrel is előfordul, hogy megyeszékhelyen jóval több pénzt kap munkájáért, mintha a környező településeken dolgozna.

Illusztráció Fotó: tanfolyamokj.hu

A munkaerőpiac folyamatos átalakulásban van és a változásokkal együtt új szakmák jönnek létre, melyre reagálnia kell a szakképzésnek is. Kíváncsiak voltunk rá, hogy vidéken vajon mit érdemes tanulni és milyen készségek kellenek a sikerhez, amivel jól lehet keresni, ezért megkerestük Pruma László és Horváth Miklós felnőttképzési szakértőket, hogy osszák meg velünk szakvéleményüket.

A fővárosi béreket nemigen lehet párhuzamba hozni a vidéki fizetésekkel, hiszen függ a vállalatok régiós elhelyezkedésétől, anyagi keretétől és lehetőségeitől. A megyeszékhelyeken és nagyobb városokban, ahol az ipar jelentős és a multinacionális vállalatok jelen vannak, ott magasabbak a bérek, mint a kisebb településeken.

Vidéken, azok a szakemberek kereshetnek jól, akik olyan szakmát tanulnak, ami illeszkedik a multi cég profiljához. Példaként említsük meg Kecskeméten a Mercedes Benz gyárat, ahol Neumann János Egyetemmel közösen bevezették a német mintájú duális szakképzést és főiskolai oktatást. A végzett hallgatók közül többen a gyárban helyezkednek el, miután átvették diplomájukat.

De mit gondolnak a szakértők?
Pruma László felnőttképzési szakértő szerint sajnos régóta fennálló probléma a fővárosi és vidéki (különösen a kelet-magyarországi) átlag munkabérek közti hatalmas szakadék, mely leginkább a gazdasági teljesítmény különbségeire, valamint a (szakképzett) munkaerő hiányára vezethető vissza. Általánosságban megállapítható – legyen szó bármely képesítésről – hogy a fővárosban, megyeszékhelyeken, nagyobb városokban több és jobban fizető munkalehetőség adódik, mint a kisebb, gazdaságilag elmaradottabb vidéki településeken.

Az elmúlt években végbemenő és folyamatosan zajló technológiai változások éreztetik hatásukat a gazdaságban és munkaerőpiacon is. Az automatizálási technológiák megjelenésével bizonyos munkaterületek megszűnhetnek, de párhuzamosan új munkakörök, ezzel együtt új szakmák fognak létrejönni. Az átalakuló szak- és felnőttképzési rendszer feladata, hogy ezekre a változásokra gyorsan reagáljon, és megfelelő választ adjon az újonnan megjelenő piaci igényekre. Egyes tanulmányok szerint a következő tíz évben globálisan akár több száz millió munkavállaló átképzésére is szükség lehet.

Abban az esetben, ha valaki pályát szeretne módosítani érdemes figyelemmel kísérni a minden évben megjelenő hiányszakmák listáját, mely segítség lehet a megfelelő szakma kiválasztásában. Javasolt továbbá a különböző képző intézmények ajánlatainak minden részletre kiterjedő áttekintése is, mert sok esetben lényeges különbségek lehetnek az egyes képzések feltételei közt (akár az anyagi vonzatát illetően is).

Sokszor kérdésként felmerül, hogy diplomát kell-e szerezni vagy OKJ képesítéssel is elnyerhető egy jó állás. Ez attól függ, hogy mely területen szeretne elhelyezkedni, és hogy az adott munkakör milyen végzettségi szintet igényel. Egyértelműen nem jelenthető ki, hogy egy felsőfokú végzettség piacképesebb egy szakképesítésnél, és ugyanez fordítva sem feltétlenül igaz. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy felsőfokú végzettséget igénylő munkakörhöz idővel szükségessé válik speciális ismeretek elsajátítása is, ilyenkor kifejezetten előnyös lehet egy új szakképesítés megszerzése.

Ugyanez igaz lehet akkor is, amikor egy középfokú végzettséget igénylő munkakörből szeretnénk előrébb lépni ugyanazon a szakterületen szakmailag, vagy akár anyagilag is, ilyen esetben megoldást jelent a felsőfokú végzettség megszerzése. Bármely főiskolai vagy egyetemi végzettség mellett ajánlott lehet a szakterülethez igazodó, vagy akár teljesen másfelé orientálódó szakképesítés(ek) megszerzése is. Minél „több lábon áll” valaki, annál nagyobb esélye lesz a munkaerőpiacon.

Kicsit más megközelítésből látja Horváth Miklós felnőttképzési szakértő a helyzetet, mert szerinte a munkaerőpiac szabályozza a béreket. Vidéken eleve alacsonyabbak a fizetések és a megélhetési kiadások, míg Pesten drágább az élet és az emberek motiváltabbak egy másfajta életstílus megélésére. A vidéki emberek életvitelében nincs meg az a magas nívójú igény, ami a fővárosiaknál jobban megjelenik. Pesten fontosabbak a pénzen megvehető dolgok, mint vidéken, mert kevésbé érdekeltek az anyagi dolgokban.

Szakmaválasztás szempontjából a következő hibát látja. A képzések izoláltak, ha bárki el akar indulni egy pályán, akkor a képzés csak egy részének kellene lennie a karriernek. Az emberek az iskolapadban nem tanulják meg azokat a kompetenciákat, ami a csapatmunkához és önállósághoz kell. A köznevelésben maradt tanárok nem képesek megtanítani rá a gyerekeket, hogy mi kell az eredményes munkához, csak arra, hogy milyen szakmai tudás megszerzésével dolgozhat. A sikerességhez szükséges képességek jobban hiányoznak, mint a szakmaiak. Biztos mindenki ismer éhbérért dolgozó szobafestőt és olyat is, aki olyan sokat keres, hogy képtelenség megfizetni.

Egy választott szakmában akkor „futhat be” valaki, ha nemcsak a tanulásra ösztönözik, hanem megtanítják neki, hogyan szerezze meg a sikerességhez szükséges ismereteket.

Az általános iskola elején kellene elkezdeni a pályaorientációval foglalkozni és pályaválasztáskor jobban kellene ösztönözni a gyermeket, hogy milyen irányba induljon el. Vannak olyan szakmák, amiben könnyebb sikeresnek lenni és pályaválasztásnál is szempontnak kell lennie. Az informatika, banki szféra, pénzügy mindig jól fizet, de a hiányszakmákban is jól lehet keresni. A szülőknél is kellene az érzékenyítés, mert ha gyermekük kőművesnek akar tanulni, nem biztos, hogy kétkezi munkás lesz egész életében, hanem később építési vállalkozóvá is válhat. Ha valaki a vállalkozói képességeket megtanulja, akkor bármibe kezd, sikeres lehet.

Sok szülő rákényszeríti a gyerekére az általa jónak vélt szakmát és később felnőttként pár év után rájön, hogy inkább másba kezdene. Ilyenkor egy kicsit az eszével és a szívével is kell döntenie. Szülessen egy érzelmi alapú döntés, gondolja át, mi az, amit szeret és szívesen csinálna, de legyen racionális, mert nem mindegy, hogy milyen szakmába fekteti az erejét/idejét.

A szakképzés jelenleg nem halad rossz irányba, mert ösztöndíjat kapnak majd a szakképzésben tanuló diákok és nagyon szépen halad előre a duális képzés is. Azt látom nehézségnek, hogy a szülők fejében átpozícionálják, hogy az általuk kijelölt szakmai útra tereljék gyermeküket. Azt a paradigmaváltást kellene bevezetni, hogy a tanár a tudás megszerzésének irányítója, mivel kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy ne csak a szakmai ismeretekre, de önállóságra neveljék a gyerekeket a sikerre vivő kompetenciák elsajátításával.

/www.hellovidek.hu/