A magyar haderő költötte a legtöbbet haditechnikára, ebben az összevetésben az összes tagországot megelőzzük. A 2 százalékos GDP-arányos költés elérése viszont még várat magára. A szövetséges államok között a magyarok az egyik leginkább NATO-pártiak, csupán a tizedük akar kilépni.
GDP-arányosan 1,44 százalék volt Magyarország védelmi kiadása 2022-ben – olvasható a NATO éves jelentésében. A katonai egyesülés 30 tagállama közül tavaly összesen heten teljesítették azt a követelményt, hogy a szövetséges államok a bruttó hazai össztermékük 2 százalékát fordítsák védelmi célokra. Ez jó tendenciát mutat, mivel 2014-ben még csak három ország teljesítette ezt a vállalást. Igaz, 2021-ben nyolcan tartoztak ebbe a klubba.
A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg a közel 200 oldalas dokumentum publikálásakor ennek kapcsán megjegyezte, hogy a NATO arra számított, további két tagország eléri a 2 százalékos küszöböt, azonban ezek gazdasága a vártnál nagyobb mértékben nőtt, amiért a védelmi kiadásaik a GDP arányában alacsonyabbak lettek. A magyar GDP volumene 4,6 százalékkal növekedett 2022-ben, és elérte a 184,7 milliárd dollárt. Ezzel egyébként a legjobban teljesítő országok első harmadába tartozik az EU-ban.
A szövetség jelentéséből viszont az is kiderül, a védelmi büdzsén belül hazánk költött a legnagyobb, 48 százalékos arányban haditechnikai eszközökre és felszerelésre tavaly. Ebben az összevetésben az elsők vagyunk, a NATO-tagállamok a magyarok hátát nézik, és jócskán elmaradnak ettől. A második Görögországot 45 százalékra mérték, a harmadik Luxemburgot 39-re. Infrastruktúrára 3 százalékot költöttünk, üzemeltetésre 19-et, személyzeti kiadásokra pedig 30-at.
Mennyi pénzt költött ?
A NATO összesítése arra is kitért, hogy forintra pontosan mekkora összeget emésztettek fel a védelmi kiadások. Magyarország 2022-ben összesen csaknem 958 milliárd forintot fordított erre.
Ez brutális növekedés néhány év leforgása alatt: 2014-ben ez még mindössze 281 milliárd forintra rúgott.
Átszámítva mintegy 2811 millió dollárról van szó, ami a duplája a horvát kiadásnak, stabilan veri a szlovákét (2004 millió dollár), de például nem mérhető Németország 61 milliárd dolláros költéséhez. Ezzel párhuzamosan a haderő létszáma is megerősödött Magyarországon, és a 2014-es 17,4 ezer fős állomány 2022-re 21,4 ezerre bővült.
A német kormány az idei év első három hónapjában valamivel kevesebb fegyverexportot hagyott jóvá, mint az előző év azonos időszakában írja a portfolio.hu a berlini Taggeschau cikke nyomán. Az előzetes adatok szerint a januártól márciusig engedélyezett szállítások értéke összesen 2,4 milliárd euró volt, az összes kiviteli engedély felét az orosz-ukrán háborúban használandó fegyverekre adták ki. A 2022-es év első negyedévében, amely nagy rész még a háború előtti időszakot fedi le, az érték 2,88 milliárd euró volt.Ukrajna állítólag több mint 497 millió euró értékben kapott engedélyeket az orosz agresszió elleni védelemre.
Ennél csak Magyarország esetében volt magasabb az érték,
mintegy 765 millió euró (290 milliárd forint).
A minisztérium szerint az EU- és NATO-partnernek jóváhagyott szállítások elsősorban lőszerekre vonatkoztak. A gazdasági minisztérium hangsúlyozta, hogy a jóváhagyások összértékének csaknem 90 százaléka a közeli partnerországokat érintette – ebbe nemcsak az EU- és NATO-országok tartoznak bele, hanem a velük egyenrangú államok is, mint például Japán vagy Svájc, valamint a harmadik országok, Ukrajna és Dél-Korea.
Tavaly a német hatóságok összesen mintegy 8,36 milliárd euró értékben adtak ki engedélyeket fegyverexportra. Ez volt a második legmagasabb összeg a szövetségi köztársaság történetében, a 2021-es 9,35 milliárd euró után.
