Egyre zavarba ejtőbbek a munkanélküliségi adatok Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis egy ideje egy csupán becslést közöl a havi munkanélküliségről és a foglalkoztatásról, a munkaerő-felmérés nyers adatait nem lehet látni a hivatalos adatokból.
Amióta a KSH bevezette ezt a módszertani váltást, azóta kisebbek az ingadozások az adatokban. A KSH becslése 187 ezer munkanélkülit mutat, miközben a Portfolio számításai szerint a nyers adatok alapján már 200 ezer fő feletti számot látnánk tavaly novemberre vonatkozóan.
Tavaly novemberben 187 ezer munkanélküli volt Magyarországon a KSH adatai alapján, ami 3,8%-os munkanélküliségi rátát jelentett. Érdemes azonban kicsit a számok mögé nézni – írta a Portfolio. A KSH 2021 júliusa óta ugyanis egyfajta becslést készít a munkanélküliségről, nem a nyers számokat közli. Erre az érvelésük szerint azért van szükség, mert a negyedéves (3 havi gördülő) felmérés alapján csak így biztosítható a havi adatok pontossága; a munkaerő-felmérés 3 havi gördülő átlagának mintájából az egyik hónapban torzítanak a számok. Egyébként ma úgy néz ki a munkanélküliségi idősor Magyarországon, hogy 2021 nyaráig a nyers adatokat látjuk, azóta pedig a modellbecslést.
A Portfolio azonban továbbra is kiszámolja a nyers adatokat mind a foglalkoztatásra, mind a munkanélküliségre vonatkozóan:
ez alapján tavaly novemberben 207 ezer munkanélküli volt Magyarországon. Vagyis a nyers adatok már 200 ezer feletti, 4%-os munkanélküliségi rátát mutatnának.
A hivatal modellbecslése a lap szerint az összes ingadozást tompítja.
Volt, hogy a nyers adat tavaly tavasszal alacsonyabb számokat mutatott volna, mint a modellbecslés. Most viszont ennek az ellenkezőjét látjuk, a nyers adat magasabb, mint a becslés.
– írták, majd hozzátették, összességében mind a KSH nyers adatai (amelyeket az elmúlt hónapokra vonatkozóan a Portfolio állított elő), mind az MNB igazított számai a munkanélküliség növekedését mutatják, 4% feletti munkanélküliségi rátát jelezve, miközben a KSH modellbecslése szerint – amit a havi gyorstájékoztatók tartalmaznak – ettől kissé elmaradó az állástalanok aránya.
A kismértékű különbség természetesen nem utal arra, hogy merőben más lenne a kép: a munkaerőpiac továbbra is feszes, a munkanélküliség alacs szintű. Azonban az elmúlt hónapokban nőtt a munkanélküliség egyrészt az elbocsátások, másrészt az aktivitás növekedése miatt
– írta a lap.
A teljes cikk itt, a Portfolion olvasható!
