Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Elő a maszkokkal! Rossz hírt közöltek a szakemberek


A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatása szerin hétfőn a délies áramlással érkező meleg levegő jelentős mennyiségű szaharai port hozott a térségbe, magas (PM10, szálló por) koncentrációban volt jelen az országban.

A természetes aeroszol részecskéket csak az órákon át tartó folyamatos esőzés képes kimosni a levegőből

Hozzátette: a hosszú távú kitettség, a nanorészecskék folyamatos belégzése okozhat maradandó károsodásokat, ilyen a bányászoknál a kő- és szénpor, a korom a kéményseprőknél, az autószerelőknél pedig az olajköd.

Mint mondta, a szilikózis már népbetegségnek számító foglalkozási ártalom, de minden ember egész életében kisebb-nagyobb mértékben ki van téve olyan apró szemcséknek, amelyek a tüdőhólyagok falán letapadnak, az életkor előrehaladtával ezek mennyisége folyamatosan nő, ezért reagálhatnak az ilyen porviharokra érzékenyebben az idősebbek.

Az NNGYK javaslata szerint az ilyen időszakban érdemes minimálisra csökkenteni a szabadban tartózkodást, ahol a fizikailag megterhelő tevékenységeket, a sportolást vagy a munkavégzést is ajánlott kerülni.

Az FFP2-es maszk ilyenkor is hatásos védőeszköz, nemcsak a felső légúti fertőzések okozta járványok idején

– jegyezte meg a kutató.

Nyugat-Dunántúl felől már hétfő este csapadékzóna érkezett, a hatóság ebből adódóan levegőminőség-javulást prognosztizált, de a szakember szerint az időszakos záporok nem elegendők ahhoz, hogy kimossák a légköri port, ehhez pár órás masszív áztató eső szükséges. A felhőszakadás csak átrohan a levegőn. A homok leülepszik az aszfalton, lerakódik az autókon, letapad a falon, a szél mindezt felkavarja, csak a 40-50 km/h-nál nagyobb erősségű képes ezt kisöpörni.

Varga György, az MTA porviharkutatója blogján az olvasható:

Az elmúlt mintegy negyven évben több mint 200 szaharai porviharos eseményt lehetett azonosítani a Kárpát-medencében, ráadásul ezek száma és intenzitása úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedben még nőtt is. De összességében mégis egy természetes folyamatról van szó.

A Szahara ott van (nagyjából) a jelenlegi helyén mintegy 5 millió éve, a szelek pedig korábban is fújtak. A tengeri üledékek, a Mediterráneum terra rossái, a Pireneusok és az Alpok gleccsereinek porrétegei vagy éppen Grönland jegének hasonló ásványi anyaga mind arról tanúskodnak, hogy százezer évek óta kifújja a szél a Szahara porát és elszállítja onnan, olykor irgalmatlan távolságokra is. Jelenleg a kifújt por mennyisége évente meghaladja az 1 milliárd tonnát – írja tudományos főmunkatárs.

Az elmúlt évtizedben mégis mintha változott volna valami. Tényleg több a sivatagi por Európában, évente akár 10-12 alkalommal is elérik hazánkat a szaharai porral telített légtömegek.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük