Beregből a Beregért, a Bereg szívéből!
Készítő: MARCUS BRANDT
|
Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP 
Magyarországon már az 1980-as évek óta zajlanak kutatások a villámok által keltett alacsony frekvenciás rádiójelek észlelésére. 1993 óta a Nagycenk melletti Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium gömbantennájával mérik a Schumann-rezonanciákat, amelyek az elektromos tér változásait tükrözik. Ez a hosszú adatsor, amely talán az egyik legátfogóbb a világon, az afrikai és dél-amerikai viharok megfigyelését is lehetővé teszi. Sátori Gabriella, a HUN-REN FI professzor emeritusa, a cikk első szerzője. Publikációjukban a villámtevékenység eloszlásának változását vizsgálták ezzel az adatsorral.
A földfelszín és a Földet körülölelő sűrű plazmaréteg (az ionoszféra) egy globális méretű üreget alkot, amelyben a villámok által kisugárzott elektromágneses hullámok bizonyos frekvenciákon kierősödnek. Ezt a jelenséget hívjuk első leírójáról Schumann-rezonanciának.
Lassan 10 éve foglalkozom ezzel a területtel, de még ma is napról napra lenyűgöz, hogy egy magyarországi méréssel képesek vagyunk akár több ezer kilométerre található zivatarokban vizsgálni a villámtevékenységet
– mondta Bozóki Tamás, a cikk második szerzője.
Nagyon sok dolgot tudunk már a Föld villámtevékenységéről, de még ma is számtalan nyitott kérdés vár megválaszolásra, hiszen a villámtevékenység folyamatosan változik a klímaváltozással összefüggésben. Nem véletlen, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) nemrég alapvető klímajellemzőnek minősítette a villámokat, melyek fontos információt szolgáltathatnak a légkör folyamatosan változó állapotáról
– teszi hozzá a kutató.
A cikk talán legérdekesebb eredménye, hogy egy, a Csendes-óceán trópusi régiójában végbemenő zonális jelenség, az El Nino – Déli Oszcilláció (ENSO) világszerte befolyásolja a villámtevékenységet
– emelte ki Sátori Gabriella. Bár már a ’90-es évek végén kimutatták, hogy a globális zivatartevékenység észak-déli irányban is mozog az ENSO időskálán, akkor még nem értették ennek a megfigyelésnek a meteorológiai hátterét. Mára azonban sikerült megfejteniük.
Az ENSO meleg fázisában a trópusokon felgyülemlő hő az azt követő időszakban szétterjed, kissé megnövelve a felszíni hőmérsékletet közepes szélességeken is, elsősorban a Föld északi féltekéjén. Miután a villámtevékenység érzékenyen reagál a felszíni hőmérséklet változásaira, ez a kis növekedés a felszíni hőmérsékletben igen jelentős növekedést eredményezett a villámok számában a vizsgált esetekben
– tette hozzá a HUN-REN FI kutatója.
