Magyarországon megközelítőleg egymillió ember él élettársi kapcsolatban, a Napi.hu megbízásából elvégzett kutatás ugyanakkor rámutatott, hogy minden harmadik ember tévesen azt gondolja, már az élettársi kapcsolat kezdetétől, vagy egy bizonyos idő elteltével ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint egy házasságra. A szeretetben, békében eltöltött évtizedek, közös gyermek ellenére sincs automatikus öröklés egymás után, csak a döbbenet a hagyatéki tárgyaláson – írja a Napi.hu.
Hiába az együtt leélt közös évtizedek, ha az elhunyt élettársnak nincs végrendelete, vagy annak idején nem kötöttek élettársi vagyonjogi szerződést, akkor a túlélő élettárs nagyon kényelmetlen helyzetbe kerülhet. A törvényes öröklési rend szerint ugyanis élettársak nem örökölnek egymás után.
Sőt, ha nincs tulajdonrésze a közösen lakott ingatlanban, az elhunyt élettárs örökösei, például a gyermekei, akár ki is költöztethetik. Még akkor is, ha hosszú évek óta közösen lakták az ingatlant, az volt az otthonuk.
Végrendelkezhet az élettárs
Ám többféle megoldás létezik – mondja Juhász Ivett, közjegyző. Az egyik, hogy az élettárs végrendelkezik: akár otthon is, írhatja kézzel és aláírja vagy géppel, és két tanú előtt aláírja. Fontos, hogy semmiképp ne elrejtve tartsa, ugyanis számos per, vita volt már eltűnt végrendeletekből. Előfordulhat például, hogy olyan találja meg az örökhagyó halála után, akinek nem kedvező a tartalma, ezért azt eltünteti, így nem kerül elő a hagyatéki eljárás során, és nem teljesül az örökhagyó akarata.
A legbiztosabb, ha beviszi egy közjegyzőhöz, aki az otthon megírt magánvégrendeletet a végrendelkező kérelmére az őrzésébe veszi és annak tényét bejegyzi a végrendeletek országos nyilvántartásába. Így biztosan előkerül a végrendelkező halálakor. A hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek ugyanis feladata, hogy a nyilvántartásban ellenőrizze, hogy volt-e az örökhagyónak végintézkedése.
Az élettársi vagyonjogi szerződés
Köthető élettársi vagyonjogi szerződés is, csak nem otthon, mert az egymás között írt megállapodás akkor is érvénytelen, ha azt tanúk is aláírták. Közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az élettársi vagyonjogi szerződésben pedig lehet rendezni minden kérdést, részletesen.
A házaspárokkal ellentétben ugyanis a törvény szerint az élettársak együttélésük ideje alatt is önálló vagyonszerzők maradnak, ezért ettől eltérő megegyezés, például élettársi vagyonjogi szerződés hiányában – csupán azon az alapon, hogy életközösségben éltek – nem keletkezik közös vagyonuk. Hogyha szétválnak, nem fele-fele alapon osztozkodnak, mint a házaspárok, hanem annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultak.
Halál esetére szóló ajándékozás
Van még egy megoldás, az élettársak öröklési helyzetének tisztázására, ez pedig a halál esetére szóló ajándékozás. Ebben az esetben tételesen meghatározott vagyontárgyakról, például ingatlanról, autóról, műtárgyakról lehet rendelkezni. Az ajándék tulajdonjoga az ajándékozó halálakor száll át, amennyiben a megajándékozott túléli az ajándékozót. Ha előbb meghal, akkor az ajándékozási szerződés semmis.
Ám a már említett élettársi vagyonjogi szerződésben minden kérdést rendezhetnek, hitelről, tartozásról, a közös élet alatt keletkezett vagyonról, költségekről. Dr. Juhász Ivett hangsúlyozza, sem ebben az esetben, sem pedig a házassági vagyonjogi szerződések esetében nem kell bizalmatlanságnak tekinteni ezeket a megállapodásokat, az élet hozhat olyan helyzeteket, hogy éppen így lehet megvédeni a család, a gyerekek, az unokák vagyonát.
A vagyon csak akkor közös, ha az élettársak így döntenek
Az emberek 57 százaléka tisztában van azzal, hogy a házasságra és az élettársi kapcsolatra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak – derül ki a Pulzus lakossági felméréséből. A Napi.hu meghízásából elvégzett kutatás ugyanakkor rámutatott, hogy
minden harmadik ember tévesen azt gondolja, már az élettársi kapcsolat kezdetétől, vagy egy bizonyos idő – például 10 év – elteltével erre az élettársakra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a házasságra.
Ez nem így van, mivel a házasságra és az élettársi kapcsolatra vonatkozó vagyonjogi szabályozás jelentősen eltérő. Ezzel a magyarok
- 57 százaléka tisztában van,
- 10 százaléka nem ismeri a szabályozást,
- 32 százaléka pedig tévesen azt gondolja, vagyoni kérdésekben nincs lényeges különbség a házasok és az élettársak között.
További részleteket a Napi.hu cikkében olvashat.
