Közzétette - Kategória - Mátészalka, Regionális hírek, Rendezvények, Szatmár hírei, Vásárosnamény hírei, Vezér cikkek

„Egyszer volt…” – Beszélgetések a Szalkai Schwartz családról a Mátészalkán


„Egyszer volt…” Beszélgetések a Szalkai Schwartz családról a Mátészalka (1)

Mátészalka – Zeke Gyula: Egy fölösleges ember című könyvének bemutatója, és beszélgetés Szalkai Gáborral, Vázsonyi Vilmosné (Szalkai Schwartz Margit) „Egyszer volt…” című könyve kapcsán a Szalkai Schwartz családról a Mátészalkán.

Amikor Vázsonyi Vilmos (az ifjabb) 73 évesen véget vetett az életének, a nekrológok tanácstalanságukban, hogy az elhunytat érdem szerint elhelyezzék, először a híres Vázsonyiakról (nagypapa: Magyarország első zsidó származású minisztere, papa úgyszintén politikus) ejtettek szót, s csak ezután tértek rá az elhunyt érdemeire. S mivel ilyenek nem igazán voltak, azt meg mégsem írhatták gyászjelentés gyanánt, hogy VV Nyugatra való távozása után (56-ban kellett mennie) egy egészen másfajta forradalomban, a szexuálisban tüntette ki magát (kutatási területe a huszonhaton aluli korcsoportban volt szignifikáns), így inkább olyasmiket írtak, hogy Párizsban élt, sok nyelven beszélt, meg hogy hatalmas műveltséget görgetett maga előtt, ám intézményes tevékenységet nemigen végzett. Itt kezdődik a könyv, melyet Hadas Miklós és Zeke Gyula VV-vel folytatott beszélgetéseiből állított össze; a deklarált semmittevésnél. Annak tárgyilagos megállapításánál, hogy aki itt beszélni fog, soha nem akart hasznos tagja lenni az általa kipróbált társadalmaknak; a társadalmi hasznot a felmenők hozták, VV inkább a művészetek és a nők élvezetét választotta. Meg a csevegést, melyben – mint e könyv is bizonyítja – világnagyságnak bizonyult. Hatalmas műveltségű ember – írták a nekrológok, mert valami tiszteletet parancsolót kellett írni, de Vázsonyi szavaiban nincsen semmi parancsoló: műveltsége valóban imponáló, ám ez privát és nem lábjegyzetelt, kérkedő műveltség; elbeszélői keret csupán egy fölösleges ember korántsem fölösleges történeteihez. Vázsonyinál ezeknek komoly fedezete van: ott a nagypolgári zsidó család belülről megélt története, és ott egy másik, mely ott kezdődik, ahol a családregény – elvégre Magyarországon járunk, ahol a zsidó családtörténeteknek egyszer rendeletileg akartak véget vetni – egyszemélyes történetté alakul. A Mátészalkai Kepes Géza Városi Könyvtárban ezen könyv bemutatójára került sor.

[slideshow_deploy id=’106105′]

Kepes Géza Városi Könyvtár


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük