Miközben a magyar bankok jó jövedelmezőséggel működnek, a kormány intézkedései több téren is versenyhátrányba taszítják őket a külföldi szereplőkhöz képest, akik elszipkázhatják az ügyfeleket tőlük. A magyar lakosság fogyasztásának meglepően nagy része landol külföldi kereskedőknél, a megtakarítások meglepően nagy része már nem bankbetétben van, és meglepően sok ügyfélnek egyáltalán nincs megtakarítása – helyzetjelentés a bankvezérektől – írja az MFOR.hu

A vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén Matolcsy György jegybankelnök tartott nagyobb visszhangot kiváltó beszédet.

Infláció, fogyasztás, beruházások – milyen környezetben működnek a bankok?

A panelbeszélgetést felvezető előadásában Virág Barnabása hazai gazdaság és a bankrendszer helyzetét elemezte a 2020-as évek viharai közepette. Nemzetközi kitekintésében azt mutatta be, hogy az európai gazdaságot sokkal inkább megviselték a 2020-as évek átmenetei, mint az amerikai és kínai gazdaságot – ezek ugyanis mostanra vissza tudtak térni a 2010-es évek növekedési trendjeihez, míg Európa egy alacsonyabb GDP-növekedési pályára állt be. Ezek a különbségek Európa kárára a következő években is fennmaradhatnak az előrejelzések szerint.

Meglepően nagy arányban megy a lakossági költés külföldi kereskedőhöz

A bankvezérek a makrogazdasági kilátásokról beszéltek először. Az OTP 1,5 százalék körüli idei és 2 százalék fölötti jövő évi GDP-növekedésre számol. Wolf László szerint a viszonylag gyenge növekedési kilátások hátterében az áll, hogy

az EU-n belül jellemzően azok az országok erősödnek, amelyek a szolgáltatásokra alapozzák gazdaságaikat, Magyarországon viszont a termelés hangsúlyos.

Kérdésre válaszolva elmondta: a kártyás költések növekedésénél nagyobb tempóban nőtt a külföldi kereskedőknél történt költések száma, és a külföldi, határmenti településeken is nőtt a magyar ügyfelek költése.

A CIB Bank makroelőrejelzése valamivel optimistább (1,7 százalékos GDP-növekedés idén, 3 százalék körüli jövőre). A háztartási fogyasztás bővülésében bíznak Simák Pál szavai szerint, a beruházási ráta javulása nehezebb kérdés, 2-3 év kell majd ennek helyreállásához.

Hegedüs Éva azt emelte ki a makrogazdasági kockázatok közül: Magyarország nem tudja függetleníteni magát a nemzetközi környezettől, a gyenge világgazdasági teljesítmény ránk is rányomja bélyegét. A Gránitnál a lakossági költések 42 százaléka kártyás, ennek jellemzően 46 százaléka külföldi kereskedőknél történik – mondta egy kérdésre válaszolva Hegedüs Éva

Az Erste 2 százalék alá várja az idei növekedést, 3 százalékra a jövő évit – Harmati László is a lakossági fogyasztást emelte ki ennek motorjaként, amit azonban kockázatok öveznek. A reálbérek nagyobb ütemben nőttek nálunk, mint máshol; a lakosság erős inflációs várakozásai ellenére nem emelkedett eddig a fogyasztás. Arról is beszélt: valóban igaz, hogy a lakossági fogyasztás egy látható része nem itthon valósul meg, ez a kártyaforgalmi adatokból és a fizetési mérleg adataiból (a lakosság tőkekiviteléből) is látszik. A bizonytalanság a fogyasztás alakulását illetően ezekből a tényezőkből marad.

A jelenlévők közül a legoptimistább az MBH Bank volt, idénre ők is 2 százalék alatti GDP-növekedést várnak, a jövő évre viszont 3-4 százalék közöttit, inkább a 4 százalék közelében. A nagy kérdés, hogy a beruházások korábban várt dinamikája megjelenik-e idén – a hitelezési számok alapján egyelőre ez nem látszik Egerszegi Ádám szerint. Felhívta a figyelmet: a korábbi magas kamatozású lakossági állampapírok kifutásával egy nagyobb mennyiségű pénzállomány szabadul majd fel hamarosan – ennek egy része ismét befektetésre kerül, de egy másik része a fogyasztásba és az ingatlanpiacra áramolhat.