Lemondanának az évközi minimálbér-emelésről a szakszervezetek, ha cserébe jelentős bérfejlesztést kapnak januártól. Míg a munkavállalói szervezeteket tömörítő Liga 15%-os emelésben látja a fizetések vásárlóerejének megőrzését, addig a munkáltatók 10%-ot szeretnének adni a következő év elejétől – számolt be róla az rtl.hu.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)
A szakszervezetek tavaly állapodtak meg a kormánnyal és a munkaadókkal, arról hogy idén, a második félévben újabb bérfejlesztés jöhet, ha csökken a minimálbérek vásárlóértéke, és amennyiben elkerüli a recessziót a gazdaság. Nem reális egy évközi minimálbér-emelés
– jelentette ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára múlt héten. Perlusz László szerint körülbelül 10%-os béremelésre futja majd a munkáltatóknak 2024 januárjától.
A szakszervezetek szerint azonban legalább 15%-os emelésre van szükség annak érdekében, hogy megőrizzék a minimálbér vásárlóértékét 2024-re is. A Liga elnöke, Mészáros Melinda azt hangsúlyozta, hogy akár hajlandóak lemondani az évközi emelésről is, ha cserébe a munkáltatók gondoskodnak a korábban említett év eleji emelésről.
A bértárgyalások két hét múlva kezdődnek. A kormány 2023-ban a minimálbért 16 százalékkal, a garantált bérminimumot 14 százalékkal emelte, miközben a KSH adatai szerint az infláció még idén júliusban is 17,6 százalék volt.
Jövőre kárpótolhatják a munkavállalókat az idei reálbérveszteségükért
Érdemi kompenzációra lesz szükség jövőre, ha a vártnál magasabb infláció miatt idén nem kerül sor évközi minimálbér-emelésre – mondta a Bruttó legújabb adásában Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Augusztus 30-án a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretében újra napirendre kerül a minimálbér kérdése – írja a Világgazdaság.
Jogos és indokolt elvárás minden munkavállaló és szakszervezet részéről, hogy ha a reálbérek nem is, legalább a reáljövedelmek emelkedjenek idén – mondta a Világgazdaság Bruttó című makrogazdasági podcastsorozatában Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, akivel a hamarosan elinduló minimálbér-tárgyalások apropóján beszélgettünk.
A munkavállalói oldal képviselője bizakodó abban a tekintetben, hogy a béren kívüli juttatások emelésével ha minimálisan is, de jobb helyzetbe tudják hozni a munkavállalókat. Ezt a célt szolgálta a SZÉP-kártyán lévő keretösszeg 450 ezer forintról 650 ezer forintra emelése.
Augusztus elsejével már az alapvető élelmiszerek vásárlására is fordítható a SZÉP-kártya, ami a szakszervezeti vezető szerint az alacsonyabb és átlag alatti jövedelmű munkavállalók esetében egy nagyon fontos kiegészítő elem.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a bérek vonatkozásában, ami egy szűkebb kör, „komoly problémáik vannak 2023-ban”, a keresetek ugyanis nem tudták lekövetni az inflációt, sem az átlagfizetések, sem a minimálbér, sem a garantált bérminimum esetében.
Már akkor tudtuk, hogy kiszámíthatatlan pályán van az infláció. Az inflációs várakozások még biztatóbbak voltak, de pár hónap elteltével 16,5–18,5 százalék közötti éves átlagos értékek körvonalazódtak
– emlékezett vissza a 2023-as bérmegállapodás körülményeire, hozzátéve: annak ellenére, hogy a következő hónapokban az infláció számottevően csökken, az éves átlagos mérték nagyjából az említett sávban alakulhat. Ez viszont azt jelenti, hogy ha nem kerül sor a két kötelező bérelem vonatkozásában korrekcióra, reálbércsökkenéssel kell számolni.
Mészáros Melinda egy esetleges évközi emelésnek az esélyét ugyanakkorának látja, mint ha végül a jövő évi bértárgyalások során veszik figyelembe, és akkor próbálják kompenzálni a 2023-as veszteséget.
Hangsúlyozta, ha ez utóbbi valóban érdemi kompenzáció lesz, akkor el tudják fogadni, a lényeg, hogy reálpozíciójukból ne veszítsenek a munkavállalók.
Viszont ezzel az a gond, hogy ha 2024. január elsejével történik, akkor 2023-ra nem fog bázist képezni, tehát olyan mértékűvé kell tenni a 2024-es bérmegállapodást, hogy kompenzálni tudja ezt a fajta báziscsökkenést is.
Forrás: Világgazdaság
