Szeptember 6-ától, szerdától hatályos a kormány rendelete „a földek vonatkozásában gyakorolható elővásárlási jognak a veszélyhelyzet ideje alatti különös szabályairól” – számolt be róla a Magyar Narancs.
A közérthetőség okán pontosan idézzi a lap:
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 20. § i) pontját csak szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott földrészlet vagy kizárólag ilyen, illetve ilyen mellett kivett művelési ágú alrészletet tartalmazó földrészlet vonatkozásában lehet alkalmazni.
Első olvasatra csak annyi tűnik fel, hogy idén már szeptember 5-éig 424 rendeletet alkotott a kormány, míg tavaly ezt másfél hónappal később, október 28-án érték el. Ezen túlmenően a jogász közösségben is akadtak értelmezési nézetkülönbségek.
Ezek szerint, amíg az ukrajnai háború, illetve a Magyarországon emiatt kihirdetett háborús vészhelyzet tart, addig szántóra, legelőre és rétre nincs elővásárlási joga annak, aki az adott földterülettől 20 kilométerre levő településen lakik.
Tehát például budapesti lakosok vehetnek földeket a főváros közigazgatási határától 20 kilométerre. Ha nincs aranykalászos gazda bizonyítványuk, akkor 1 hektárig, ha van, akkor 10 hektárig. Kertet, szőlőt és gyümölcsöst azonban vehetnek az elővásárlási joggal jogosultak.
Mindennek azért van jelentősége, mert az új jogszabály például lehetővé tenné a minimum furcsa siófok-töreki földvásárlásaikról elhíresült Barna Györgynek, Jászai Gellértnek (4iG-vezér) és Linczényi Aladinnak (4iG-alelnök), hogy Siófok 20 kilométeres körzetében, akár Veszprém megyében is földeket vásároljanak, mert Siófokon már van nekik.