Mindez pontot tett, a még 2012-ben indultkötelezettségszegési eljárásra, amely azt követően indult, hogy a kormány megszüntette a cafeteria19,4 százalékos – még a pénzben kifizetett jövedelemnél is kedvezőbb – adóbesorolását. Négy évvel ezelőtt a szabályokat úgy módosították, hogy a béren kívüli juttatások legnagyobb része, az 51,17 százalékos adózási sávba került, ám a bevezetésre kerülő Erzsébet-utalványok, illetve a Szép-kártyák „megúszták” a nagy sarcot és csak összesen 30,94 százaléknyi szja plusz ehó terhelést kellett fizetni utánuk.
Mivel a lépés miatt immár sokkal kedvezőbb volt az állami cafeteriaprogramon keresztül adni a juttatásokat, az addig prominens francia szereplők – így a Sodexo, a Le Cheque Déjeuner és az Edenred – kiszorultak a piacról, s mivel szerintük a kormány jogellenesen döntött, Magyarországot bepanaszolták az EB-nél.
S bár később az állami kibocsátású juttatások adóterhét 35,7 százalékra növelték, 2013-tól végleg egyeduralkodó lett az Erzsébet-utalvány azzal, hogy a kormány már csakis ehhez az elemhez kötötte a fogyasztásra kész hideg és meleg ételek vásárlását. A főként étkezésre, valamint ajándékra, iskolára, sportra, kultúrára és gyermekvédelemre is fordítható- Erzsébet-utalványokat évente körülbelül 2 millióan használták.
Mi változott és miért?
A EB idei döntése nem arról szólt, hogy likvidálni kell az Erzsébet-kártyát, mindössze arról, hogy annak adóterhelése nem lehet kedvezőbb a más egyéb cafateriaként nyújtható utalványok közterhének mértékénél. Emiatt a kabinet úgy döntött, jövőre e juttatás szja-terhét a normál sávba, azaz 34,51 százalékról 49,98 százalékosra emeli – így hasonlóan magas sarc fogja sújtani, mint minden más étkezési és ajándékutalványt. (A fentebb említett 35,7 és 51,17 százalékos adósávok az idei szja-csökkentés miatt változtak meg).
Az uniós kötelezettségekkel összhangban, a kormány dönthetett volna úgy is, hogy a többi utalvány közterheit csökkenti a 34,51 százalékoskedvezményes sávba – amelyet egyébként a munkaadói képviseletek és a szakszervezetek is szorgalmaztak a háromoldalú tárgyalások folyamán – ám végül egy fordított irányról határoztak.
A kabinet nem akarta megszüntetni sem az Erzsébet-utalványt, így a hirtelen halál helyett a lassú kivégzés eszközét választotta – foglalt állást lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Várakozása szerint az Erzsébet-utalvány jövőre végleg háttérbe szorul, mert senkinek nem éri majd meg alkalmazni. A kiskereskedelem a változást nem érzi majd meg, mert a korábbi juttatás szabad költésű pénzzé fog „átalakulni” – hiszen havi 100 ezer forint értékig a készpénz kifizetése adómentes cafeteriaelem lesz. A cégeknek lesz ez rossz, mert a cafeteria egy „jó munkáltatói gesztus” nem pedig fizetés – érvelt.
Egész más hatást válthat ki!
Sokkal derűlátóbb Fata László, a Cafeteria Trend Kft. ügyvezetője, aki szerint az Erzsébet-kártya vagy más étkezési utalvány nagy eséllyel kerülhet be a juttatások körébe az olyan cégeknél, ahol az átlagnál magasabb a cafeteriakeret. Tapasztalatai szerint, a szintén 49,98 százalékos kulccsal adózó ajándékutalványok már most is elterjedtek, hiszen sokak által elkölthető juttatást jelentenek. (Emellett célzottan levásárolható források). Márpedig az étkezés támogatása – az egészségmegőrzést és a pihenést követően- a legfontosabb munkaadói célok között van.
Ezzel együtt az étkezési utalványok amiatt is elterjedtek maradhatnak, hogy jelenleg több ágazatban is verseny folyik a cégek között a munkavállalók megszerzéséért. Az étkezés biztosítása, az éttermekben is felhasználható kártya, mint a cafeteriakínálat része, jóval kedvezőbb hatást válthat ki a jövendőbeli munkatársban, mintha a vállalat pusztán készpénz-juttatással kívánná magához csalogatni. Úgy látja, a cafeteriapaletta a jövőben már minőségi különbséget tehet vállalat és vállalat között, az utalványok pedig a munkáltatói márkaépítés eszközei lehetnek.
(nlcafe.hu/napi.hu)
