Elsősorban a tiltott kereskedelmi gyakorlat, valamint más fogyasztóvédelmi okokból tovább bővülnek a GVH jogkörei.

2024-ben új jogkörökkel bővül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tevékenysége, többek között honlapokat is elérhetetlenné tehet a hatóság, ha a felületen tiltott kereskedelmi gyakorlatot tapasztal – mondta Horváth Bálint, a GVH szóvivője az Inforádióban.

Februártól ugyanis kötelezően alkalmazni kell a digitális szolgáltatásokról szóló, úgynevezett DSA uniós rendeletet, ennek a végrehajtását segítve pedig GVH célzott ellenőrzéseket végezhet a digitális térben.

Márciustól pedig egy új jogkörnek köszönhetően már az eljárás során lekapcsolhatja a jogsértő honlapokat a hatóság.

„Ha eljárása során a GVH azt látja, hogy egy internetes felületen olyan tiltott kereskedelmi gyakorlatot folytatnak, amely különösen kártékony, azonnal intézkedhet a honlap elérhetetlenségéről”

– fogalmazott Horváth. Ezen felül is kaphat új feladatokat a GVH 2024-ben, bár ezekre csak utalást tett a szóvivő. Mint mondta, a GVH szakértői több fontos beavatkozási pontot is javasoltak a jogalkotóknak a szállásfoglalók és szállásadók védelmében.

„Azt láttuk, hogy kiszolgáltatott, egyenlőtlen helyzet jött létre a magyar szállásadók és a nagy online platformok között, amelyek közül kiemelkedik a piacvezető cég, amely gyakorlatilag erőfölényben van – a holland tulajdonú Booking.com –, és egy új javaslat készült, ezt a javaslatot tárgyalni fogja az Országgyűlés, ezek alapján bővülnek a GVH jogkörei, hogy ne lehessen kiszolgáltatott helyzet”

– mondta Horváth Bálint.

KIT VÉD A FOGYASZTÓVÉDELEM 2024-BEN?

2023-ban a fogyasztóvédelmi törvény a fogyasztó fogalmát még tágabban határozta meg, mint más jogszabályok. Így a törvény által nyújtott védelem olyan személyekre is kiterjedt, akik egyébként a Polgári Törvénykönyv alapján nem minősültek fogyasztónak – írja a kocsisszabougyved.hu.

2024. január 1-jét megelőzően a fogyasztóvédelmi törvény alkalmazásában fogyasztónak minősült az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró mikro-, kis- és középvállalkozás is. E vállalkozás akkor számított fogyasztónak, ha árut vett, rendelt, kapott, használt, vett igénybe vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje volt.

2024-től azonban a fogyasztó fogalma már semmilyen esetben nem terjed ki a mikro-, kis- és középvállalkozásokra.

Annak ellenére, hogy szűkült a fogyasztónak minősülő személyek köre, a fogyasztóvédelmi törvény szerint még most így is tágabb maradt a fogyasztó fogalma, mint a Polgári Törvénykönyv alapján.

Továbbra is fogyasztónak minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, amely árut vesz, rendel, kap, használ, vesz igénybe vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

E személyek a Polgári Törvénykönyv értelmében továbbra sem számítanának fogyasztónak, mivel a Ptk. alapján fogyasztó csak természetes személy (ember) lehet. A fogyasztóvédelmi törvény körében azonban ezek a szervezetek továbbra is élvezik a fogyasztóknak járó védelmet.

FOGYASZTÓVÉDELEM ONLINE

A fogyasztóvédelem őrei a fogyasztóvédelmi békéltető testületek, akik az előttük folyó eljárásban 60 napos határidőn belül meghallgatási időpontot tűznek ki az érintett felek részére. Korábban a meghallgatás főszabály szerint személyesen zajlott.

2024. január 1-től azonban a meghallgatás főszabály szerint online történik.

Az online meghallgatás az eljárás gyorsaságát és költséghatékonyságát hivatott szolgálni.

A fogyasztónak továbbra is lehetősége lesz arra, hogy az online meghallgatás helyett személyes meghallgatást kérjen.

Erre okot adhat. ha például a fogyasztó nem rendelkezik megfelelő eszközzel, így az online meghallgatáson nem tudna részt venni.

A vállalkozás képviselője az online meghallgatáson köteles részt venni. Ha a fogyasztó személyes meghallgatást kér, akkor a vállalkozás képviselője köteles legalább online módon részt venni a meghallgatáson.

DÖNTÉS A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁSBAN

A fogyasztóvédelmi békéltető testületi eljárásnak elsődleges célja, hogy a jogvitában érintett fogyasztó és vállalkozás között egyezséget hozzon létre. Ha azonban az egyezséget nem sikerül létrehozni, akkor a békéltető testület az ügy érdemében többféle döntést hozhat. Amennyiben a fogyasztó kérelme megalapozott, akkor kötelezést tartalmazó határozatot hozhat vagy ajánlást tehet. Amennyiben a kérelem nem megalapozott, akkor a fogyasztó kérelmét elutasítja.

A vállalkozásra nézve kötelező erejű döntést a békéltető testület korábban abban az esetben hozhatott, ha a vállalkozás önkéntesen alávette magát a testület döntésének.

A fogyasztóvédelmi békéltető testület 2024. január 1-től alávetési nyilatkozat hiányában is hozhat a vállalkozásra nézve kötelezést tartalmazó döntést. Ennek feltétele, hogy a fogyasztó igénye – sem a kérelemben, sem a határozat meghozatalakor – nem haladja meg a 200.000 forintot.

AZ ELJÁRÁSI KÖLTSÉGRE VONATKOZÓ ÚJ SZABÁLY

A korábbi szabályozás szerint a fogyasztóvédelmi békéltető testületi eljárás költségét mindig annak a félnek kellett viselni, akinek a hátrányára a testület az ügyet eldöntötte. Így a fogyasztó kérelmének elutasítása esetén a fogyasztó viselte a vállalkozás eljárással felmerült költségeit is.

Az új szabályozás szerint a fogyasztó kérelmének elutasítása esetén a felek a saját költségüket viselik. Tehát a fogyasztó ebben az esetben sem kötelezhető az eljárás költségének megtérítésére.

A FOGYASZTÓVÉDELEM TERÜLETI ÁTSZERVEZÉSE

A fogyasztóvédelmi békéltető testületek mindeddig vármegyénként szerveződtek. 2024-től az új szervezeti rendszerben 8 területileg illetékes békéltető testület létezik. Így egyes békéltető testületekhez több vármegye is tartozik.

Ugyanakkor a fogyasztók hozzáférési lehetőségei nem csökkentek, hanem növekedtek.

Mostantól a fogyasztók meghallgatására nem csak az illetékes békéltető testületek székhelyén és a vármegyeszékhelyeken, hanem a megyei jogú városokban is lehetőséget kell biztosítani.