Egy új jelentés szerint bár a világ legnagyobb hatalmai elkötelezték magukat, hogy egy atomfegyver nélküli világért dolgoznak, de a globális készletek a következő évtizedben várhatóan növekedni fognak.
„Egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy a globális nukleáris arzenálnak a hidegháború vége óta jellemző csökkentései véget értek” – áll a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentésében.
A jelentés a nyugati aggodalmak közepette született Kína és Észak-Korea nukleáris képességeinek bővítésére irányuló erőfeszítései miatt. Az Egyesült Államok arra gyanakszik, hogy Észak-Korea hamarosan hetedik nukleáris kísérletére készül, Vej Fenghe kínai védelmi miniszter pedig a hétvégi Shangri-La Dialogue nevű csúcstalálkozón azt mondta, hogy országa „lenyűgöző előrelépést” tett az új nukleáris fegyverek kifejlesztésében – írja a CNN.
Bár a SIPRI jelentése szerint Kína „nukleáris fegyverarzenálja jelentős bővítésének kellős közepén van”, világossá teszi, hogy nem Kína és Észak-Korea az egyedüli bűnösök. „Minden nukleáris fegyverrel rendelkező állam növeli vagy korszerűsíti arzenálját, emellett legtöbbjük élesíti a nukleáris retorikát és a nukleáris fegyverek szerepét katonai stratégiájukban – ez nagyon aggasztó tendencia” – áll a közleményben.
Mit mutatnak a számok?
A SIPRI becslései szerint az Egyesült Államok és Oroszország továbbra is messze a világ legnagyobb nukleáris hatalma 3708, illetve 4477 atomfegyverrel, míg Kínának 350, Franciaországnak 290, Nagy-Britanniának 180 ilyen fegyvere van. A Pentagon előrejelzése szerint a kínai készletek „minimum megkétszereződnek” a következő évtizedben.
Míg az Egyesült Államok és Oroszország készletei 2021-ben csökkentek, a SIPRI úgy véli, hogy egy „riasztó” hosszabb távú trend keretében mindkét ország növelni fogja készleteit, és erősebb fegyvereket fejleszt ki.
Észak-Korea nukleáris képességeit nehéz felmérni. Egyes becslések szerint a jelenlegi készlete körülbelül 20 nukleáris robbanófej, bár az Egyesült Államok és más országok úgy vélik, hogy azon dolgoznak, hogy növeljék ezt a számot és az ezek szállítására való képességét. „Észak-Korea továbbra is prioritásként kezeli katonai nukleáris programját nemzetbiztonsági stratégiája központi elemeként” – áll a jelentésben.
A SIPRI azt is közölte, hogy India és Pakisztán is folyamatos erőfeszítéseket tesz nukleáris arzenáljának bővítésére. A közlemény szerint Izrael – amely nyilvánosan nem ismeri el nukleáris fegyverek birtoklását – megpróbálja modernizálni arzenálját.
Kilenc százalékkal fordítottak több pénzt az atomhatalmak nukleáris fegyvereikre tavaly, mint előtte.
Az atomhatalmak atomarzenáljaik korszerűsítésére fordított kiadásai 2021-ben mintegy 9 százalékkal, 82,4 milliárd dollárra emelkedtek – derült ki az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICAN nemzetközi civil kezdeményezés jelentéséből.
A dokumentum szerint csupán az Egyesült Államok tavaly 44,2 milliárd dollárt költött nukleáris programjára, 12,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, Kína pedig 11,7 milliárd dollárt, ami 10,4 százalékos növekedés.
Oroszország (8,6 milliárd), Franciaország (5,9 milliárd) és az Egyesült Királyság (6,8 milliárd dollárt) nukleáris fegyverekre fordított költségvetése enyhén emelkedett – tette hozzá az ICAN, amely 2017-ben Nobel-békedíjat kapott a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló szerződésért folytatott fáradhatatlan munkájáért, ezt 59 ország ratifikálta, de az atomhatalmak egyike sem.
A jelentés szerint Pakisztán 1,1 milliárd dollárt költött nukleáris fegyvereire tavaly, szemben az előző évi 1 milliárd dollárral, míg India 2,3 milliárd dollárra csökkentette a nukleáris fegyverekre fordított kiadásait a 2020-as 2,5 milliárd dollárról – derült ki a jelentésből.
Izrael, amely hivatalosan soha nem ismerte el, hogy van atombombája, 1,2 milliárd dollárt költött rá, ugyanannyit, mint egy évvel korábban – állítja az ICAN, amelynek becslése szerint Észak-Korea 2021-ben 642 millió dollárt költött nukleáris programjára, szemben a 2020-as 700 millió dollárral.
„Az adófizetők pénze lehetővé tette, hogy új szerződéseket (összesen 30,2 milliárdot) ítéljenek oda magáncégeknek a nagyhatalmak nukleáris arzenáljaik modernizálására, ezek
a magáncégek pedig megvásárolták az agytrösztök és nyomásgyakorló csoportok szolgáltatásait, hogy megvédjék a nukleáris fegyverek hasznosságát”
– teszi hozzá a nem kormányzati szervezet, amely elítéli a nukleáris fegyvereket támogató kört.
„Ez a jelentés azt mutatja, hogy a nukleáris fegyverek használhatatlanok – nyilatkozta Alicia Sanders-Zakre, az ICAN kutatási koordinátora. – Az atomfegyverekkel rendelkező országok 2021-ben 6,5 milliárd dollárral többet költöttek, és képtelenek voltak megakadályozni, hogy egy atomhatalom háborút indítson Európában.” Utóbbival Oroszország ukrajnai inváziójára utalt.
„Ezért van szükségünk a többoldalú nukleáris leszerelésre, jobban, mint valaha” – tette hozzá a szakértő.
