Mintha a kormány nem bízna abban, hogy lehet jó színvonalú közszolgáltatást kialakítani az egészségügyben – ezzel vezette fel előadását Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki a Portfolio online konferencián az egészségügy átalakításáról beszélt érintve, hogy ezen lépések hogyan befolyásolják a magánszolgáltatók piacát. Bodnár Viktória IFUA Horváth & Partners Kft ügyvezetője úgy véli, hogy az a magánellátó lesz versenyképes, aki nem az egyedi orvos-beteg találkozóra szervezi az ellátását, hanem komplex, sokszereplős folyamatra van összehangolt, egységes, hatékonyan működő megoldása. – írja a portfolio.hu.
Magyarországon becslések szerint a járvánnyal összefüggő költségtételekkel 6,2 százalék lehet a GDP arányos egészségügyi közkiadások mértéke tavaly, ez 2019-ben 4,5 százalékot tett ki – ezt mondta Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ közgazdásza az online konferencián, amelyen elsőként azon kormányzati döntéseket ismertette, amelyek hatással vannak a közellátó rendszer működésére, ezáltal pedig a magánellátásra és a betegekre is.
Az egyik legfontosabb kérdéskörként az egészségügyi irányítási rendszer átalakítását említette. Az első pillanattól kezdve az orvosszakma, illetve a rendszerelemzői szakma pofonként értelmezte, hogy nincs miniszteri rangban az egészségügyi tárca vezetője, így a kormányüléseken nincs rendszeresen ott a tárca vezetője, amely azt jelenti, hogy nem tud szervesen bekapcsolódni a kormányzat munkájába. Az évek során, különösen 2014 és 2018 közötti időszakban pedig a következő nagy pofon volt a háttérintézmények eltűnése, illetve sorvadásuk.
Érdemes kitérni az ellátórendszer sorsának az alakulására. 2011-2012-ben államosították az egészségügyi intézményeket, ennek ellenére nem sikerült az adósságállományt kordában tartani, de az ellátás minőségével sem foglalkoznak intézményesen, nyoma sincs egységesülő eljárásrendeknek.
A befogadáspolitika, a technológia értékelés valamikor ez erős lába volt a magyar egészségügyi irányításnak, azonban e tekintetben is lemaradásról lehet beszámolni. Súlyos hibának nevezte, hogy az ÁNTSZ különböző szervezeti egységeit a kormányhivatalok alá rendezték, kórházi fertőzések esetén az információáramlás útja nagyon hosszú, a szakértők egy része elhagyta a területet. A járvány rámutatott, hogy ezt a szolgáltatást újra kellene szervezni. Továbbá az átszervezések után egyre kisebb szakértői gárda dolgozik a OEP/NEAK.
Mindezek miatt üde színfoltként értelmezték a kormány decemberben megjelent határozatát, amely tulajdonképpen olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek lemaradást jeleztek a kormányzat részéről.
4 tényező, ami kedvező a magánellátásnak, de nem jó közellátott betegeknek
- A paraszolvencia kivezetésére tett kormányzati kísérlet, két okból is: a betegek kénytelenek tudomásul venni, hogy nem tudnak (magán)orvost vásárolni maguknak a közellátó rendszerben – összehasonlítva a magánszektorral – relatíve “olcsón”. Másrészt a közellátás orvosai nem lesznek a többletteljesítményre ösztönözve – megnő a sorbanállás.
- Súlyos HR hiány a közellátó rendszerben, amit csak megfejelt az egészségügyi szolgálati jogviszony hatályba lépésének dátuma: 2021. március eleje, a 3. hullám felmenő ága – átlagosan minimum 4% -a az egészségügyi dolgozóknak otthagyta a közellátást, ennek köszönhetően ellátási pontok szűnnek meg
- TVK (tervezett éves keretek) fennmaradása: ez önmagában a magánellátás felé tereli/terelte eddig is a betegeket
- Átlagfinanszírozás nem ösztönzi az intézményeket a teljesítmény(növelés)re
Egyebek mellett megjegyezte, hogy a paraszolvencia kivezetésének számos pozitívuma van, például nem lesz annyi felesleges műtét, beavatkozás, nem les annyi felesleges kórházba történő befektetés. Emellett a rezidensek hozzáférnek a betegekhez, az orvosi szakmák között egyenletesebb lesz a rezidensi megoszlás Nem lesz hátrányos megkülönböztetés a betegek között a tekintetben, ki ad és ki nem az orvosoknak. A megelőlegezett bizalom pedig kikényszerítheti a protokollok és eljárásrendek kialakítását.
Negatívumként említette, hogy nincs biztosítva az orvosválasztás a közellátásban. Egy ösztönző elem elveszett a rendszerből, ami a sok árnyoldala ellenére, a többletteljesítményre késztette az egészségügyi személyzetet.
Az emberek hajlandóak az adózott jövedelmükből is többet költeni az egészségükre
Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezető a Portfolio online konferencián tartott előadásban ismertette, hogy a KSH alapján 800 milliárd forintra teszik a háztartások egészségügyi kiadásait, amely többek között magában foglalja a gyógyászati segédeszközöket, gyógyszereket, a járóbeteg ellátást, sőt beleértik a paraszolvenciát. Utóbbinál vitás, hogy vajon a KSH jól becsli-e, illetve, hogy a KSH által nem látható részek mekkorák, mivel az OECD jóval nagyobb összeget becsül az egészségügyi kiadásokra.
Az ügyvezető szerint az emberek hajlandóak az adózott jövedelmükből is többet költeni az egészségükre. Az egészségpénztári befizetések tagok általi és munkáltatói hozzájárulásból származó befizetések aránya 2016 óta megfordult: a tagok általi befizetések 38%-kal emelkedtek, a munkáltatói hozzájárulások pedig 47%-kal csökkentek.
A becslésünk szerint közép- és nagyvállalati kör foglalkoztatottjainak közel 10%-a rendelkezik csoportos egészségbiztosítással. A munkaerőpiac kiemelt ösztönzési elemként tekint a biztosításokra. Ezen felül még további 500.000 fő rendelkezik kiegészítő egészségbiztosítással – tette hozzá.
Előadása alapján a lakosság bizalma a(z közfinanszírozott) egészségügyi ellátórendszer irányába fokozatosan elfogy, a magyaroké volt a legalacsonyabb a járvány idején az EU-ban.
Jelenleg a magánegészségügyi szolgáltatói piacon 10+ szolgáltató képes komplex szolgáltatást nyújtani – mondta Bodnár Viktória, aki kifejtette, hogy a magánellátás jelenleg még nem képes (jövedelmezően) teljeskörű alternatívát nyújtani a fizetőképes szolgáltatásvásárlók számára, emellett intenzív növekedés és felvásárlások jellemzik a piacot. A nagyobb magán egészségügyi ellátók közel 50%-kal növelték árbevételüket az elmúlt években. Ugyanakkor az árbevétel növekedéssel nem volt egyenesen arányos a jövedelmezőség javulása. Csak néhány valóban széleskörű fekvőbeteg portfolióval rendelkező a szolgáltató van, számukra pedig még nagyobb kihívást jelent a jövedelmező működés.
Alapvetően az látható, hogy vagy egy jelentősebb közfinanszírozási láb, vagy a kiterjedt vállalati ügyfélkör biztosíthatja a stabil, jövedelmező működést.
Kiemelte a Duna Medicalt, amelynek jövője jelentős hatással lesz a közép-magyarországi régió, így Budapest magánellátási piacára. A fekvőbeteg-ellátásban erős konkurencia lehet.
AZ ÁLLAMI KÖZFINANSZÍROZOTT ELLÁTÓK A MAGÁN EGÉSZSÉGÜGYI PIACON NEM BEFOLYÁSOLJÁK ÉRDEMBEN A VERSENYT.
Bodnár Viktória szerint a jelenlegi egészségügyi ellátásban az egyedi orvos – beteg találkozót tekintik a folyamatok és a rendszerek alapegységének, holott az ellátás csak akkor lehet eredményes, ha az összes érintett be van kapcsolva. Ide érti például többek között a családot, a barátokat, a háziorvost, a specialistát, a gyógyszerészt is. Úgy véli, hogy az ellátást támogató folyamatoknak és rendszereknek a betegút minden lépését magában kell foglalnia, ugyanakkor ez komoly kihívást jelent hatékonysági, kommunikációs, együttműködési és biztonsági szempontból is.
