Közigazgatási egyeztetés szakaszában van az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslat. A NAK egyik fő küldetése a hatékony és versenyképes gazdálkodáshoz szükséges jogi és intézményi környezet létrejöttének elősegítése. Ennek egyik kiemelt területe a mezőgazdasági adózás. A kamara álláspontja szerint ugyanis az őstermelői és családi gazdasági rendszer elavult, felesleges adminisztratív terheket okoz a termelőknek. Megújul az őstermelői rendszer.
A NAK kiemelt feladatának tekinti a rendszer teljes modernizálását: az őstermelői rendszer felülvizsgálatát, azon keretek megteremtését, amikben a mezőgazdasági tevékenységet családon belül, jogi személy formában is végezni lehessen, valamint a kis és közepes méretű gazdaságokat támogató adórendszer bevezetését – írták. A javaslatot közel két éven át finomította az Agrárminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve.
A változó elvárásoknak igyekszik megfelelni a megújuló őstermelői rendszer
A kezdeményezés mostanra jutott el a törvényalkotási folyamat fontos szakaszához. Számos egyeztetést és jelentős előkészítő munkát követően már közigazgatási egyeztetés alatt van a mezőgazdasági őstermelőről, az őstermelők családi gazdaságáról és a családi mezőgazdasági társaságról szóló törvénytervezet. A tervezet célja, hogy a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet teremtsen. Ezzel elősegítve az agrár- és élelmiszeripari gazdaságok fejlődését és fejlesztését, csökkentve az adminisztrációs terheiket, miközben kedvező adózási környezetet teremt – írta a NAK.
Az őstermelőkre vonatkozó szabályok tervezett változása
Az őstermelők tevékenységi köre kibővül a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységek körével összhangban. Ilyen például a mezőgazdasági bérmunka, a falusi és az agroturizmus tevékenység.
Az őstermelő bevételében legfeljebb 25 százalék arányban megjelenhet a kiegészítő tevékenységből származó bevétel is.
Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére nő (966 ezer forint) azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, tehát nem keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége.
Az őstermelők kétféle adózás közül választhatnak:
a tételes költségelszámolás és
az átalányadózás.
A tételes költségelszámolás módja a terv szerint nem változna. Az átalányadózással kapcsolatosan azonban több újdonság is várható.
Az átalányadózás szabályai
A jövőben az átalányadózást 10 százalékos jövedelem és 90 százalékos költséghányaddal lehet alkalmazni. Jelentős kedvezmény, hogy a mezőgazdasági kistermelő bevételi értékhatára évi 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra emelkedik 2020-as minimálbér értéken számolva. Az átalányadózást az éves minimálbér 10-szeresét, azaz megközelítőleg a 21 millió forintot el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők választhatják. A minimálbér alapul vétele amiatt is előny, mert így annak éves növekedésével folyamatosan emelkedik a kedvezményes adózási értékhatár.
Az éves minimálbér 5-szörösének, 2020-as minimálbérértéken megközelítőleg 10 millió forintnak megfelelő éves, támogatás nélküli bevételig az őstermelők adómentesek maradhatnak. Az ebbe a kategóriába tartozó őstermelők nem fizetnének szja-t és szocho-t.
Azon őstermelők, akik a minimálbér 5-szörösét meghaladó, de annak 10-szeresét, azaz 2020-as értéken nagyjából 21 millió forintot meg nem haladó éves támogatás nélküli bevételt érnek el szintén kedvezményes szabályok szerint adóznak. Nekik a 10 millió forintot meghaladó bevétel 10 százaléka után kell személyi jövedelemadót fizetni.
Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, így azok adómentessé válnak. Eszerint azokat nem kell figyelembe venni sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során.
Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG)
A magánszemélyek számára jelenleg két működési forma is rendelkezésre áll a mezőgazdasági tevékenység közös folytatására. Az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. Tekintettel a két működési forma közötti átfedésre, a javaslat értelmében a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára a jövőben ezek egyesített formája, az őstermelők családi gazdasága állna rendelkezésre. Ezáltal egyszerűbb és átláthatóbb működési struktúra alakítható ki.
Ezen működési forma a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság működési formák összevonásával jöhet létre. Új ŐCSG alapítása 16 éven felüli őstermelő tagokkal történhet. Azzal a kedvezménnyel, hogy a jelenlegi családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai az ŐCSG-ben is tagok maradhatnak. Az ŐCSG tagja ugyanazon tevékenységre nem lehet egyéni vállalkozó és családi mezőgazdasági társaság tagja. Az ŐCSG-k adózása a jelenlegi családi gazdasághoz hasonlóan történne, az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi, azzal, hogy a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatná meg a 4 főre számított átalányadózás értékhatárát, ami kb. 83,5 millió forint.
Családi mezőgazdasági társaság (CSMT)
Egy új minősítő kategória jönne létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést azon gazdasági társaság vagy szövetkezet kaphatja meg,
aminek tagjai egymásnak hozzátartozói, valamint
kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat.
A minősítést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi. A javaslat rögzíti, hogy aki a földforgalmi törvény szerinti mezőgazdasági, erdőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaságnak tagja, ne folytathasson párhuzamosan őstermelői tevékenységet is. A CSMT a számviteli kötelezettségeinek a jelenlegi szabályok szerint tesz eleget, azzal, hogy a tervezet alapján nem lenne adóköteles az az összeg, amely nem haladja meg
a társaság által a tulajdonosnak a termőföld bérletéért fizetett összeget;
a normatív támogatásként kapott, tagnak átengedett összeget;
azt az összeget, amit a CSMT azért fizet ki, hogy a magánszemély földtulajdonos azt a földvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel-törlesztésre fordítsa;
azt az összeget, amelyet a CSMT ad a tagjának olyan termőföld vásárlására, amit a CSMT legalább 15 évig használ.
Segítik a CSMT-k földhöz jutását
Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot. A mentesített jövedelem viszont a jövőben nem csak a CSMT, hanem minden vállalkozás számára elérhető lesz. Fontos, kizárólag a CSMT-nek nyújtott előny, hogy a tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított. A NAK kezdeményezte törvényjavaslatot még az ősz folyamán vitathatja meg az Országgyűlés, és elfogadását követően a tervek szerint 2021. január 1-jén lép hatályba. Az ősz folyamán a NAK további, részletes tájékoztatást nyújt az új szabályozásról.
