Az élelmiszerek esetében a 2022-es sokkot követően normalizálódást látunk, szeptemberben és októberben azonban havi szinten egyértelműen átlag feletti mértékben drágult ez a termékkategória – mondta az Economxnak Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője szerint 2024-ben éves átlagban 3,7 százalék lehet az infláció.
A héten jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy 2024. októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
- Az élelmiszerek ára 4,5 százalékkal nőtt,
- a szolgáltatások 7,2 százalékkal drágultak,
- a szeszes italok, dohányáruk ára 3,8 százalékkal emelkedett,
- a tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek az árak.
A szeptemberi mélypontról a vártnak megfelelően felfelé mozdult októberben az infláció, a gyorsulás azonban jóval kisebb mértékű volt, mint amire a piac számított. Az éves árindex 3,2 százalékos értéke alacsonyabb, mint a piac által átlagosan várt 3,5 százalék és saját, konszenzus alatti, 3,4 százalékos előrejelzésünket is alulmúlja – kommentálta az Economxnak a KSH adatát a CIB Bank vezető elemzője.
Trippon Mariann szerint az októberi vártnál alacsonyabb értékben valószínűleg egyszeri hatások is szerepet játszottak, alapvetően azonban idén folytatódott a gazdaságban a dezinfláció.
Ebben a korábbi kínálat oldali sokkok eltűnése mellett nyilván a viszonylag gyenge belső kereslet is szerepet játszott, hiszen a visszafogott kereslet szűkíti a cégek árazási mozgásterét is.
Havi szinten 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, miközben a maginfláció 4,5 százalék volt. Az MNB alapfolyamatokat jobban tükröző inflációs mutatói is enyhülő árnyomásról tanúskodnak – közölte lapunkkal az elemző.
Durván elszállt a liszt ára
Az élelmiszerek esetében folytatódott az átlag feletti havi drágulás (+0,7 százalék), a ruházkodási cikkek szezonális okok miatt drágultak az előző hónaphoz viszonyítva 3 százalékkal.
De nézzük konkrétabban, hogy melyik termék mennyit drágult:
- liszt 38,9,
- a tej 16,8,
- a gyümölcs- és zöldséglé 12,1,
- az étolaj 9,9,
- a csokoládé és kakaó 9,8,
- a vaj, vajkrém 7,9,
- az éttermi étkezés 7,6,
- az iskolai étkezés ára 6,2 százalékkal emelkedett.
A CIB szakértője szerint ebben a hónapban az üzemanyagok is felfele húzták a havi árindexet, a lakossági energiaárak pedig a fűtési szezon kezdete ellenére stagnáltak.
Kérdés, hogy a lanyha keresleti környezetben a cégek mikor és milyen mértékben hárítják át a leértékelődést.
Hozzátette, hogy a meglepetést ismét a szolgáltatások okozták, itt havi szinten 0,9 százalékos árszínvonal csökkenést mért a KSH, a részletekből pedig az is kiderült, hogy a soha nem látott havi visszaesés mögött a telefon és internet szolgáltatások jelentős, közel 7 százalékos olcsóbbodása állt. A CIB vezető elemzője aláhúzta, hogy az emögött álló okokról a KSH nem közölt részleteket, így csak találgatni lehet, hogy mi állhatott mögötte, de megítélésük szerint nem kizárt, hogy itt egy egyszeri hatást láttunk (árvíz?), ami a következő hónapban korrigálódhat.
Az élelmiszerek esetében a 2022-es sokkot követően normalizálódást látunk, szeptemberben és októberben azonban havi szinten egyértelműen átlag feletti mértékben drágult ez a termékkategória, éves szinten pedig az elmúlt hónapban 4,5 százalékos élelmiszerár emelkedést mutatott ki a KSH – ez érdemben meghaladja az átlagos infláció szintjét. Ebben szerepe lehetett az aszályos időjárásnak, illetve az ársapkák kivezetése utáni árkorrekcióknak is.
Az élelmiszerek áralakulása viszont a szolgáltatásokkal ellentétben nem okozott meglepetést, és előretekintve sem számítanak érdemi lassulásra az élelmiszerinflációban – közölte Trippon.
„2024-ben éves átlagban 3,7 százalék lehet az infláció. Év végéig az alacsony bázis miatt emelkedést várunk, decemberben 4 százalék felett lehet az éves árindex”
