Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

A jegybank növeli az állampapír-vásárlást

A monetáris transzmisszió hatékonyságának és az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének megőrzése érdekében a monetáris tanács szükségesnek tartja a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz megtartása mellett a heti állampapír-vásárlások nagyságának növelését – írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi ülésről kiadott indoklásában, miután a 0,6 százalékos kamatot és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta a testület.

A testület legutóbbi, júliusi kamatdöntő ülésén 15 bázisponttal 0,6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, ahogy az azt megelőző alkalommal is, akkor 0,75 százalékra. A jegybanki alapkamat ezt megelőzően 2016. május 25. óta állt 0,9 százalékon.

Elemzők a júniusi kamatcsökkentés váratlannak nevezték, a júliusi enyhítésre azonban számítottak, mivel Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatcsökkentés után néhány nappal azt mondta, hogy a júliusi kamatdöntő ülésen ő maga fog újabb 15 bázispontos kamatcsökkentést javasolni, de hozzátette „nem opció és nem lehetőség ezen szint alá menni”.

Az MNB monetáris tanácsa az elemzői várakozásokkal összhangban nem változtatott a kamatkondíciókon: az alapkamat 0,6 százalékon, az egynapos hitel kamata 1,85 százalékon, az egynapos betét kamata pedig mínusz 0,05 százalékon maradt.

A kamatdöntés kihirdetésekor, két órakor az euró 353,65 forinton forgott, 25 perccel később pedig 353,14 forinton állt a jegyzés. A dollár árfolyama 299,25 forintról 299,09 forintra, a svájci franké pedig 328,94 forintról 328,43 forintra csúszott le.

A forint kedden egyhavi mélypontra gyengült az euróhoz képest, eddigi napi mélypontján 353,91 forintot kellett adni a közös európai fizetőeszközért, ami július 20. óta nem fordult elő.

Augusztus eleje óta 2,5 százalékot veszített értékéből a forint az euróhoz képest, míg a régiós devizák közül a lengyel zloty és a cseh korona egyaránt 0,6 százalékkal gyengült a közös európai pénzzel szemben.

A forint árfolyamát a múlt hét eleje óta nyomás alatt tartják a csalódást keltő második negyedéves GDP-adatok, a magas infláció és a laza monetáris politika egyvelege.

Júliusban a fogyasztói árak éves összevetésben 3,8 százalékkal emelkedtek, a hazai össztermék pedig 13,6 százalékkal csökkent a második negyedévben. A befektetők feszült figyelemmel várják az MNB reagálását. Délután három órakor adják ki a monetáris tanács közleményét, fél négykor pedig Virág Barnabás, az MNB alelnöke online sajtótájékoztatót tart.

Az Erste Bank elemzői szerint tovább erősödhet a forintra nehezedő nyomás, ha a jegybank közleményében nagyobb hangsúlyt fektet a gazdaság fellendülésére, mint az infláció emelkedésére.

A monetáris transzmisszió hatékonyságának és az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének megőrzése érdekében a monetáris tanács szükségesnek tartja a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz megtartása mellett a heti állampapír-vásárlások nagyságának növelését – írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi ülésről kiadott indoklásában, miután a 0,6 százalékos kamatot és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta a testület.

A jegybank továbbra is a hosszú szegmensben fog állampapír-vásárlásokat végrehajtani, ami támogatja az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását is – tették hozzá.

A közleményben kiemelték: a makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat továbbra is leginkább a koronavírus-járvány hatásai alakítják.

A járvány második hullámának megjelenése a kockázatok növekedését okozza. Az egészségügyi veszélyhelyzet időbeli lefutása, valamint a világgazdaság helyreállásának sebessége továbbra is csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg.

A vártnak megfelelő volt a jegybanki döntés

Nem okozott meglepetést az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, hogy a jegybank monetáris tanácsa sem a 0,6 százalékos kamaton, sem a kamatfolyosón nem változtatott keddi ülésén.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki kommentárjában, hogy az MNB mozgásterét érdemben szűkítette, hogy miközben az infláció a vártnál magasabb lett júliusban, a forint is gyengült az utóbbi héten, elválva a régiós devizáktól, kissé fokozva az inflációs nyomást. Így szerinte mivel az infláció a következő hónapokban, valamint a jövő év elejéig a 3 százalékos inflációs cél felett, de a toleranciasávon belül alakulhat, nem lesz szükség szigorításra, erre a következő két-három évben sem számít.

Regős Gábor a tanács indoklásából azt említette az első helyen, hogy a vártnál rosszabb gazdasági teljesítmény nyomán a közleményben megjelenik a növekedési prognózis átgondolásának szükségessége – ez a szeptemberi inflációs jelentésben várható. Azt is fontos elemnek nevezte, hogy a tanács a vártnál gyorsabban növekvő inflációs folyamatok okai között nem emelte ki az árfolyam alakulását. A gazdaság stabilizálódását, illetve a növekvő államadósság finanszírozását a jegybank az állampapírvásárlási program felpörgetésével kívánja segíteni.

forrás: MTI