A pénzügyi világ digitalizációja nemcsak az online bankolás térnyerését hozta magával, hanem az automatizált pénzügyi tranzakciók fejlődését is. Az ATM-ek, vagyis az automata bankjegykiadó gépek, az elmúlt évtizedekben hatalmas átalakuláson mentek keresztül. Míg korábban csupán készpénzfelvételre szolgáltak, ma már egy sor szolgáltatást nyújtanak: egyenleglekérdezés, PIN-kód módosítás, számlabefizetés, mobilfeltöltés, és még sorolhatnánk.
A bankok éppen ezért komoly erőforrásokat fordítanak arra, hogy az ATM-ek használata biztonságos legyen. A gépekbe beépített kamerák, mozgásérzékelők, PIN-kódvédelmi megoldások és szoftveres védelmi rendszerek mind azt a célt szolgálják, hogy a felhasználók adatai és pénze ne kerülhessen illetéktelen kezekbe. A modern ATM-ek például képesek érzékelni, ha valaki túl közel áll a felhasználóhoz, és figyelmeztetést küldenek.
A szoftveres védelem legalább ilyen fontos. A bankok folyamatosan frissítik az ATM-ek operációs rendszerét, hogy elkerüljék a kiberbiztonsági rések kihasználását. A tranzakciók titkosított csatornákon keresztül zajlanak, és minden műveletet naplóznak, hogy visszakövethető legyen, ha valamilyen visszaélés történik. Emellett a bankok együttműködnek a Nemzeti Kibervédelmi Intézettel és más hatóságokkal, hogy időben észleljék a fenyegetéseket, és megelőző intézkedéseket hozzanak.
Ha az automata fizikai állapota gyanús, például a kártyanyílás körül idegen eszköz látható, vagy a billentyűzet nem illeszkedik pontosan, akkor azonnal el kell állni a használattól. Ezek a jelek ugyanis arra utalhatnak, hogy az ATM-et manipulálták. A bűnözők gyakran alkalmaznak úgynevezett „skimming” eszközöket, amelyek lemásolják a bankkártya adatait, miközben egy rejtett kamera rögzíti a PIN-kódot. Ezzel a módszerrel a kártya adatait klónozzák, és később csalárd tranzakciókat hajtanak végre.
Egy másik módszer a „shimming”, amely a chipes kártyák adatainak kiolvasására szolgál. A bűnözők egy vékony eszközt helyeznek az ATM kártyanyílásába, amely észrevétlenül kiolvassa a chipből az adatokat. Ez a technika különösen veszélyes, mert a chipkártyák biztonságosabbnak számítanak, és sokan nem is gondolnak arra, hogy ezek is sebezhetők lehetnek. A „kártyacsapda” nevű trükk szintén gyakori: a csalók egy szerkezetet helyeznek az ATM-be, amely megakadályozza, hogy a kártya visszakerüljön a felhasználóhoz. Az ügyfél azt hiszi, hogy az automata elnyelte a kártyát, és segítségért megy, miközben a bűnözők eltávolítják az eszközt, és megszerzik a kártyát. Ez a módszer különösen hatékony, ha a felhasználó nem figyel oda, és nem tiltja le azonnal a kártyát.
