A feltámadás örömének ünnepén, Húsvét vasárnapján ünnepi szentliturgiára gyűltek össze a hívek a vásárosnaményi görögkatolikus templomban, ahol Erdei Tamás atya vezetésével tartották meg a pászkaszenteléssel egybekötött szertartást.

A templom zsúfolásig megtelt: családok, idősek és fiatalok egyaránt érkeztek, kezükben gondosan előkészített kosarakkal. A padsorok között és az oltár előtt is sorakoztak a hímzett terítővel letakart, ünnepi ételekkel megrakott kosarak a húsvéti öröm kézzelfogható jeleiként.

A pászkaszentelés hagyománya

A görögkatolikus egyház egyik legszebb húsvéti szokása a pászkaszentelés. A „pászka” maga a megszentelt kalács vagy kenyér, amely Krisztus testére utal, és az ünnepi asztal központi eleme. A kosarakba kerül még főtt tojás, mely az újjászületés jelképe, sonka, kolbász, torma és só is, melyek mind külön jelentéssel bírnak. A szentelés során a pap imádsággal és szenteltvízzel áldja meg az ételeket, amelyek így nemcsak táplálékot, hanem lelki üzenetet is hordoznak: a feltámadás örömét, az élet győzelmét a halál felett. A megszentelt ételek elfogyasztása a családi közösség egyik legmeghittebb pillanata húsvétvasárnap.

Közösségi élmény és lelki megújulás

A vásárosnaményi szertartás különleges hangulatát az adta, hogy a hagyomány és a közösség ereje egyszerre volt jelen. A hívek együtt énekelték a húsvéti énekeket, miközben a templom falai között szinte tapintható volt az ünnep emelkedettsége. Erdei Tamás atya prédikációjában a feltámadás üzenetét állította középpontba, kiemelve: a húsvét nemcsak ünnep, hanem új kezdet is minden ember számára. A hit, a remény és az összetartozás ereje különösen fontos ezekben az időkben. A pászkaszentelés végén hosszú sorokban járultak a hívek kosaraikkal az áldásért, amely egyszerre volt személyes és közösségi élmény egy hagyomány, amely generációkat köt össze.