Fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden állategészségügyi szabályt és járványvédelmi előírást – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleményében. Mint írták, Magyarországon eddig öt szarvasmarha telepen azonosítottak ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőzött állatokat.
Detrekõcsütörtök, 2025. április 2.
Mintavétel után várnak fertõtlenítésre egy állatorvosi csoport tagjai egy detrekõcsütörtöki (Plavecky Stvrtok) háztáji gazdaságban 2025. április 2-án, miután a ragadós száj- és körömfájás vírusát mutatták ki a szlovákiai település szarvasmarhatelepén.
MTI/EPA/Martin Divisek
Figyelmeztet a Nébih: a kontaktszabályok be nem tartása pedig más állattelepeket is veszélybe sodor
A ragályos vírus rendkívül könnyen terjed, ha egy állattelepen nem tartják be az óvintézkedéseket – hangsúlyozta a Nébih. Hozzátették, a vírus ellen csak úgy lehet védekezni, ha az állattartók rendkívül felelősen betartják a szabályokat, az óvintézkedéseket, és nem veszik félvállról a saját állataik védelmét.
Ahol fertőzött állatot találnak, ott az egész állatállományt fel kell számolni. A kontaktszabályok be nem tartása pedig más állattelepeket is veszélybe sodor – hívták fel a figyelmet.
Fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden állategészségügyi szabályt és járványvédelmi előírást – hangsúlyozták.
A Nébih közleménye szerint csak az lépjen be az állattartó telepre, akinek jelenléte elengedhetetlen. „Minden be- és kihajtó járművet alaposan fertőtlenítsenek. Mindenki használjon tisztán tartott munkaruhát és lábbelit az állatok közelében. Az állatgondozáshoz használt eszközöket, gépeket rendszeresen tisztítani kell, ne adják kölcsön más telepre. Ne használjanak más gazdaságból származó takarmányt, almot vagy eszközt. A telepet megfelelően kerítsék körbe, hogy megakadályozzák a vadon élő állatokkal való érintkezést” – sorolták.
A száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség
A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) rendkívül fertőző betegség, amely a párosujjú patás állatokat – elsősorban a szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, valamint több vadon élő fajt (például őz, vaddisznó) – érinti.
A vírus leggyakrabban közvetlen érintkezéssel – élőállatok közötti fertőzéssel – terjed, de a betegség könnyen terjed közvetett módon is: állati termékekkel (kezeletlen nyers tej, fertőzött takarmány), tárgyak és az állatok közelében dolgozó személyek útján is (ruházaton, lábbelin, járművön, állatorvosi eszközökön keresztül) és akár a széllel is – írták.
A hivatal kiemelte, hogy az alábbi tüneteket egyetlen állattartó se hagyja figyelmen kívül, ha az állaton észleli: étvágytalanság, depresszió, láz, sántaság csökkent tejtermelés, nyáladzás, újszülöttek hirtelen elhullása, hólyagok és sebek (szájon, nyelven, tőgyön, lábvégeken). Juhok és kecskék esetében a tünetek gyakran enyhék, nehezebben észlelhetők – közölte az MTI.
A hivatal kiemelte, hogy az alábbi tüneteket egyetlen állattartó se hagyja figyelmen kívül, ha az állaton észleli: étvágytalanság, depresszió, láz, sántaság csökkent tejtermelés, nyáladzás, újszülöttek hirtelen elhullása, hólyagok és sebek (szájon, nyelven, tőgyön, lábvégeken). Juhok és kecskék esetében a tünetek gyakran enyhék, nehezebben észlelhetők – közölte az MTI.
