Változott a kormányzati hozzáállás a vendégmunkások foglalkoztatása körül kirobbant botrányok nyomán, így most már egyeztetnek az érintettekkel a várható szabályváltozásokról. Az új törvény előkészítése a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán is rendszeres téma. A nagy port felverő esetek nyomán felszínre került, hogy a magyar munkajog igen rugalmas feltételeket kínál az extrém munkaidő-beosztásokra. – írja a 24.hu.
Képünk illusztráció
Mint kiderült, olyan vendégmunkások is vannak hazánkban, akik állandó éjszakás műszakban dolgoznak, nem egyszer 12 órában. Egy salgótarjáni üzem volt munkatársa azt is elmondta, hogy voltak olyan kirgizisztániak, akik mindezt egy adott hónap 30 napjából 28-on megcsinálták.
Bár egész Európában fordulnak elő ilyen esetek, a magyar munkajog abból a szempontból speciális, hogy bővel lehetőséget ad akár az ilyen típusú munkaidő rugalmasságra is Az ázsiai vendégmunkások száma egész Európában trendszerűen nő, ám a gyárakban történtek rávilágítanak arra: hazánkban egyedi problémát is okoz, hogy Az Európai Szakszervezeti Intézetnél (ETUI) azt állapították meg, hogy a munkaidőkereteket, a túlóra-szabályozásokat az Európai Unióban sehol sem alkalmazzák annyira extrém módon, mint Magyarországon, ahol a jogszabályi és gazdaságpolitikai környezet a munkaerő kiszolgáltatottságára épít.
Az is felszínre került, hogy mennyire liberális szabályok vonatkoznak idehaza a munkaerő-kölcsönzésre, így például a munkaviszony megszüntetésére is.
Legálisan dolgozhatnak annyit, amennyi már káros az egészségre
Az Orbán-kormány 2019-es, rabszolgatörvényként elhíresült Munka Törvénykönyve (Mt.)-módosítása nyomán lehetővé vált – kollektív szerződés alapján – a 36 hónapos munkaidőkeret alkalmazása, majd az azóta hatályba lépett szabályok tovább enyhítettek a munkaidő-beosztási szabályokon. Legutóbb 2023-tól a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok kapcsán történt ilyen, munkavállalói szempontból kedvezőtlen változás. Ám hiába hozott ilyen munkáltatóbarát rendelkezéseket a kabinet, az elmúlt években nem tudták meghonosítani a gyakorlatban, mivel a magyar munkavállalók és szakszervezetek részéről nem volt rá fogadókészség, miközben ezek – a gyártócégek esetében – alapvetően megállapodáshoz kötött jogi lehetőségek. Az egyenlőtlen munkaidőbeosztásra – jellemzően a munkaidőkeretre – vonatkozó szabályozás alapján bizonyos feltételek fennállása esetén a beosztás szerinti heti munkaidő nem feltétlenül 40, hanem egyes heteken például 72 óra is lehet. A beosztás szerinti heti munkaidő felső határa 48 óra, ugyanakkor egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti munkaidő tartamára vonatkozó mértéket átlagban kell figyelembe venni. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a munkaidőkeret egy másik részében sokkal kevesebbet kell dolgozni, így a pihenőnapok is összevonhatóvá válnak. Minél hosszabb a munkaidőkeret, annál extrémebb példák fordulnak elő a pihenőnapok „tömbösítésével”. Magyarországon több száz ezres munkavállalói tömeget érinthetnek az ilyen munkaidő-beosztások – magyarázta Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke.
